Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - II. szakasz. Az egyháztörténeti teológia - 1. fejezet. Az egyháztörténeti teológia és felosztása

II. SZAKASZ Az egyháztörténeti teológia 1 FEJEZET Az egyháztörténeti teológia és felosztása Az „egyháztörténet" tárgyköre Az „egyháztörténet" vagy „történeti teológia" nevével foglaljuk össze mindazokat a teológiai tudományágakat, melyeknek tárgya az egyház történeti valósága, történeti formája, és amelyek az egyház történeti formájára akár közvetett, akár közvetlen vonatkozásban vannak. Az egyháznak a története sok évszázadon keresztül fogja egységbe a keresztyénséget a legkülönfélébb népek közt és a különféle „felekezetek", „szekták" és „eretnekségek" formájában. De a keresztyén egyház nemcsak olyan értelemben „történeti" jellegű, hogy a múltnak a valósága, hanem olyan értelemben is, hogy az „jelen van" közöttünk. Ezért az egyháztörténet keretébe tartozik az egyház mint történetileg formált és történetét jelenében is hordozó valóság. Végül az egyháztörténet feladatkörébe tartozik az is, hogy vizsgálat tárgyává tegye az egyház történeti életének azokat a metszeteit, amelyekben az egyház élete sajátlagosan lüktet vagy jellegzetesen formálódott ki. A történeti teológia felosztása Az elmondottak alapján nyerjük az egyháztörténeti tudományágak következő felosztását: a) egyetemes egyháztörténet; b) az egyháztörténet nemzeti és felekezeti elágazásai: 1. a keresztyénség története egyes nemzetek körében; 2. egyes felekezetek története; ι ar>