Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - II. szakasz. Az egyháztörténeti teológia - 2. fejezet. Az egyháztörténet feladata, módszere és teológiai jellege

c) az egyház egyes életmegnyilvánulásainak a története: 1. dogmatörténet, patrológia (patrisztika) és teológiatörténet; 2. missziótörténet; 3. egyházi archeológia; 4. az egyházi művészetek története; d) az egyház történeti valósága a jelenben: 1. szimbolika (összehasonlító szimbolika és egyházrajz); 2. egyház-statisztika. 2. FEJEZET Az egyháztörténet feladata, módszere és teológiai jellege 1. Egyház és egyháztörténet Az „egyház" az egyháztörténetben. Az „egyháztörténet" vagy más szóval a „történeti teológia" tárgya az egyház vagy másként a keresztyénség mint történeti valóság. Az egyháztörténet tehát a keresztyénséget nem mint átélésszerű, „belső" valóságot vizsgálja, amennyiben az bennünk, az egyes keresztyénekben él és valósul, hanem úgy, amint az „külső" valósággá, „történetté" lett és történetet formál, a maga számára is történeti formát, „egyházat" alakít ki. A történeti teológiának ez a tárgymeghatározása azonnal közelebbi meghatározást és értelmezést követel, ha azt nem akarjuk, hogy a benne rejlő nehézség kérdésessé tegye az egyháztörténeti kutatás munkáját és annak eredményeit. Mi az az „egyház", amelynek történetét az egyháztörténeti kutatás feltárni igyekszik? Erre a kérdésre nyilván különböző választ adunk a szerint, hogy mit értünk teológiailag az egyházon és a szerint, hogy hogyan viszonyítjuk az „egyház" nevére igényt tartó törlénet-szociológiai alakulatokat a bibliai ill. teológiai értelemben vett egyházhoz. Az egyháztörténelemnek mint teológiai tudománynak a tárgya a tulajdonképeni és helyes értelemben vett „Egyház", — más szóval az az Egyház, amelyről az apostol azt mondja, hogy „Krisztus teste". Kérdés azonban, hogy ezt az Egyházat hol ismerjük fel: rögzítjük-e azt valamely történetileg formált egyház-testben, amint azt a római katolikus felfogás teszi, vagy sem? milyen viszonyt állapítunk meg a felekezetileg kiformálódást nyert „történeti egyházak" és az Egyház között? stb. Azok szerint a feleletek szerint, amelyeket ezekre a kérdésekre kapunk és adunk, az egyháztörténet értelmezése is színeződik, legtöbbször azonnal bizonyos felekezeti jelleget nyer. Ez áll abban az esetben is, ha az egyház fogalmával adott teológiai kérdést igyekezünk háttérbe szorítani és arra az álláspontra 136