Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 4. fejezet. Az előkészítő jellegű írásmagyarázati tudományok
nyert emlékek. Különösen is fontosak az egyiptomi papiruszleletek, melyek igen nagy számmal kerültek napvilágra és mindegyre gyarapodnak: ezek új színben, még röviddel ezelőtt elképzelhetetlen szemléletességgel -tárják elénk azt a világot, amely közvetlenül megelőzte a keresztyénség keletkezését és amelyben a keresztyénség elindult világhódító útjára. Ezeknek a leleteknek a világításában egészen új színt kapott a vizsgált ' századok vallásos világa is, de ugyanakkor sok új világosság esett a késői zsidóság vallásos viszonyaira is. Az újszövetségi koritörténet anyaga az írásmagyarázat számára segédtudomány. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy mind a hellenizmus, mind pedig a római császárság világának a feltárása az ókortudománynak a feladatkörébe tartozik s ezt a tudományos munkát első sorban az ókortudomány művelői végzik. Hasonlóan túlesik a keresztyén teológia munkaterületén a késői zsidóság életének és vallásos világának (az írástudománynak, a „talmud"-nak stb.) a vizsgálata. Az újszövetségi kortörténet tehát jórészt más tudományok kutatásaiból veszi át a saját céljai számára alkalmas anyagot. Ezt az átvételt természetesen nem teheti soha szolgai módon, kritikátlanul, hanem az átvett anyagot is mindig újból á1 kell világítania a .saját szempontjaival és tudományos ismerésének az eszközeivel. Ilyen módon az újszövetségi kortörténet művelése nemcsak az írásmagyarázat számára végez értékes munkát, hanem jelentőssé válhatik azoknak a tudományoknak a számára is, amelyekből anyagát vagy annak egy részét átveszi. Valóban, a hellenizmus és római császárság korának jelentős mozzanataira a keresztyén teológusok hívták fel a figyelmet és így előkészítettek az ókortudomány számára is feladatokat. Hasonlóan igen jelentős az a tudományos kutatás, amelyet keresztyén teológusok a késői zsidóság vallásos életének, a rabbinizmusnak a tudományos felderítése érdekében végeztek. A protestáns teológia egyes kutatói a 17. században e tekintetben egyenesen úttörő munkát végeztek. 4 4 4..A bibliai bevezetés „Bibliai", pontosabban ószövetségi és újszövetségi bevezetésnek azt az írásmagyarázati előkészítő tudományt szoktuk nevezni, melynek tárgya a Szentírás egyes könyveinek, valamint a kánonnak a keletkezése és szövegének a története. A bibliai bevezetés első feladata tehát az, hogy megvizsgálja és a történeti kritika eszközeivel feltárja a Szentírás egyes iratainak, valamint az egészének, a kánonnak keletkezését és történetét. Ehhez csatlakozik az a feladatkör, amelyben a bibliai bevezetés vizsgálja a Szentírás szövegének a történetét és megállapítja a tudományosan elérhető legjobb, tehát „kritikai", szöveget.
