Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 4. fejezet. Az előkészítő jellegű írásmagyarázati tudományok

ünnepekre stb. vonatkozó adatok feltárása: ennél a tárgykörnél is állandóan tekintettel kell lennünk a régi keleti népek vallására és vallásos életének a különböző jelenségeire. A Szentföld régiségeinek a feltárására a múlt század második felében nagy tudományos kutató intézetek létesültek. Köztük az első az angol Palestine Exploration-Found (1865), később alakult a német Verein zur Erforschung Palestinas (1877) és a Deutsches Palaestina-Institut (1902), valamint a francia Ecole pratique d'études bibliques (1890) és az amerikai American School of Orientál Research (1900). Hasonló katolikus kutatóintézetek a francia dominikánusok által fenntartott jeruzsálemi Ecole biblique et archéologique és a német Orientalischés Institut der Görres-Gesellschaft (1910). 1922 óta működik a Jewish Palestine Exploration Society; jelentős archeológiai tevékenységet fejt ki a jeruzsálemi egyetem archeológiai tanszéke is. A bibliai archeológia — természetszerűleg — első sorban az Ótestámentom világára szokott tekintettel lenni. így azt első sorban olyan archeológusok művelik, akik az Ótestámentommal foglalkoznak és esetleg egyúttal orientalisták.. De a bibliai régiségtan eredményei fontosak az Újszövetség világának és a keresztyénség keletkezésének felderítése szempontjából is. Hiszen a bibliai régiségtan által feltárt adatok ismertetik meg velünk azokat a viszonyokat és életkörülményeket is, amelyek Palesztinában a keresztyénség keletkezése idején uralkodtak. A bibliai régiségtan anyagát részben folyamatos előadás formájában mint „bibliai régiségtant" vagy pedig betűsoros szótárak, „lexikonok" formájában szokták feldolgozni. 3. Az újszövetségi kortörténet A bibliai régiségtan főként az Ótestámentom világát vizsgálja. Ezért szükség van arra, hogy féltárjuk az Újszövetség világát, azt a világot, amelyben Jézus élt és tanított, valamint az első keresztyén gyülekezetek keletkeztek. Ezt a feladatot igyekszik megoldani az „újszövetségi kortörténet". Tárgyköre kettős: egyrészt foglalkozik a hellenisztikus és a római kor zsidóságának politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaival és történetével, főleg pedig vallásával; másrészt feltárja a hellenisztikus és a római kor pogány világát: politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyait és történetét, valamint vallásait. Az újszövetségi kortörténet a maga féladatának elvégzésénél részben az antik íróknál, valamint a késői zsidóság emlékeiben található anyagra támaszkodik, részben pedig az ásatások által feltárt legkülönfélébb jellegű leletekre. A hellenizmusnak, valamint a római császárság korának a világát ma már igen széles területen tárták fel a ránk maradt és részben ásatások útján 120