Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 4. fejezet. Az előkészítő jellegű írásmagyarázati tudományok

újszövetségi (hellenisztikus) görög nyelv. A bibliai nyelvtudo­mány feladata a Szentírás eredeti nyelveinek tudományos meg­ismerése és a nyelvtudomány módszereivel való feldolgozása. A Szentírás értelmének a feltárása és megszólaltatása ér­dekében a keresztyén teológiának elengedhetetlenül szüksége van a Szentírásnak az eredeti nyelven való tanulmányozására. Szüksége van erre első sorban azért, hogy az igehirdetés és az igével való szolgálat hamisítatlan tisztaságát óvni tudja. A Szent­írásnak minden fordítása már értelmezést jelent és sohasem tudja megragadni az eredeti szöveg teljes gazdagságát, hamisí­tatlan tisztaságát. Ezért a Szentírás értelmezése és üzenetének a megszólaltatása — a teológiai tudomány keretében — soha­sem támaszkodhatik csak valamely fordításra, sohasem eléged­hetik meg még a legjobb és legtökéletesebb fcrdítással sem, ha­nem az eredeti szövegre kell alapozódnia: a fordítást is mindig ellenőrizni kell az eredeti szöveg világításánál. A Szentírásnak ugyan nincs egyedül hiteles vagy hitelesnek megállapított szö­vege sem az eredeti nyelveken, sem pedig a fordításokban, azon­ban, amikor az írás tanításáról és eredeti tiszta értelméről van szó, mégsem támaszkodhatunk valamely fordításra, hanem csak az eredeti szövegre. Ezért alapvető követelmény, hogy az egy­ház ill. a teológia a Szentírás eredeti szövegéhez tartsa magát. Ezért azoknak, akik az egyház szolgálatában értelmezik a Szent­írást. hirdetik az igét és tolmácsolják annak üzenetét, érteniök kell az eredeti szöveget. Mindez azt mutatja, hogy a teológiának egyik elsőrendű feladata, hogy a Szentírást az eredeti nyelveken tanulmányozza. Azonban nemcsak az elmondott teológiai érdek követeli meg, hogy a Szentírást az eredeti nyelveken tanulmányozzuk, hanem ugyanazt követeli a tudományos érdek is. Minden szöveg tudo­mányos megértésének és értelmezésének az eredeti szövegből kell kiindulnia. A tudományos kutatás soha sem elégedhetik meg valamely szöveg.fordításával, — amennyiben az eredeti szöveg rendelkezésünkre áll, — hanem mindig az eredeti szövegből kell kiindulnia. A fordítás mindig másodkézből való szöveg és ma­gán viseli a fordító értelmezésének, valamint szellemiségének a bélyegét. A tudományos kutatásnak pedig mindig első kézből kell vennie a vizsgálat anyagát és valamely szöveg értelmezésé­nél arra kell törekednie, hogy csak maga az eredeti szöveg szól­hasson mások, fordítók vagy értelmezők közbejötte nélkül. A klasszikus irodalom szövegeinek a tanulmányozását az újkor elején leginkább a humanisták indították el. Részben a hu­manizmus szellemiségének a hatása alatt, részben a fentebb vá­zolt teológiai érdeket felismerve adta ki a reformáció korában Melanchthon az azóta is sokszor hangoztatott programmszerű jelszót: „Ad fontes!" Evvel első sorban azt követele, hogy a ke­117

Next

/
Oldalképek
Tartalom