Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 4. fejezet. Az előkészítő jellegű írásmagyarázati tudományok
resztyénség térjen vissza eredeti tiszta forrásaihoz és éppen ezért térjen vissza az egyház a Szentíráshoz is úgy, hogy azt az eredeti nyelveken veszi alapul. Ezért helyezett Luther is olyan nagy súlyt a nyelvekre, melyeket a kardhüvelyhez hasonlít: ezt a hüvelyt használta fel a Szentlélek arra, hogy benne helyezze el •az ige kardját. A reformáció gondolatvilágában a Szentírás eredeti nyelven való tanulmányozása nem kizárólag „tudományos" teológiai feladat, hanem azt megköveteli a gyakorlati egyházi szolgálat is, főként pedig az igehirdetés tisztaságának a biztosítása. Különösen a téves tanítások (rajongók és szekták) elleni harc során a helyes védekezés érdekében elengedhetetlen segítő eszköz a Szentírás a maga eredeti nyelvén. A Szentírás eredeti nyelvén való tanulmányozásához a teológiai tudomány sok eszközt biztosít a kutatók és az egyházi szolgálatban állók, valamint a hívők részére egyaránt. Ilyen segédeszközök a Szentírás eredeti nyelvű kiadásai, a héber Ószövetség és a görög Újszövetség: ma már nem elégedhetünk meg akármilyen héber nyelvű Ószövetséggel és görög nyelvű Újszövetséggel, hanem a tudományos gondossággal és körültekintéssel kiadott ú. n. kritikai kiadásokhoz kell fordulnunk. Az eredeti szöveg nyelvi és filológiai problémáit a héber és az újszövetségi görög nyelvhez készült nyelvtanok dolgozzák fel. Ezeket egészítik ki, a héber és újszövetségi görög szótárak, valamint az ú. n. „konkordanciák" („egyezményes szótárak"). A konkordanciák a Szentírás szókincsét, ill. fogalmait, vagy esetleg tulajdonneveit (földrajzi neveket és személyneveket) betűsoros rendben állítják össze azért, hogy a kutatónak a tudományos vizsgálat számára vagy a bibliaolvasóknak a saját használatuk szamára a biblia szókincsét vagy fogalmait egységesen csoportosítva gyűjtsék össze. Egyes „bibliai szótárak" anyagukat a lexikális összeállításon túl céljuknak megfelelően vagy teológiai, vagy archeológiai-történeti szempontok szerint dolgozzák fel. 2. A bibliai régiség tudomány „Bibliai régiségtudomány"-nak vagy „bibliai archeológiá"nak azt az előkészítő jellegű írásmagyarázati segédtudományt nevezzük, melynek feladata a Szentírás megértéséhez és magyarázatához szükséges régészeti (archeológiai) ismeretek összegyűjtése és tudományos feldolgozása. A Szentírás tőlünk idegen és a mi mai világunktól nagyon távoleső, ismeretlen történeti, politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi és földrajzi viszonyok között keletkezett. Ezt a tőlünk idegen, előttünk ismeretlen és már régen elsüllyedt világot akarja feltárni és megismertetni a bibliai archeológia. Anyagá118