Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 3. fejezet. Az írásmagyarázat
körüli kérdések tekintetében olyan jelentős tudományos eredményeket ért el, amelyekre az egyháznak és a teológiai tudománynak egyaránt szüksége van és amelyek éppen ezért maradandó értéket alkotnak. Azonban a tudományos írásmagyarázat sok nagyszerű értéke ellenére is súlyos zavarokat támasztott az egyházban. Sokakban megrendítette nemcsak a Szentírás hagyományos tekintélyét, hanem a hitet is. Az írásmagyarázatnak a dogmatikus (egyházi) előfeltevésektől való mentesítése pedig a hagyományos egyházi gondolkodáshoz ragaszkodó hívők körében sokszor azt a benyomást keltette, mintha a teológiai tudomány — legalább is az írásmagyarázat — elvesztette volna egyházias jellegét és világi tudománnyá, „hitetlen teológiává" lett volna. Ezt a látszatot csak még inkább alátámasztotta -a „tudományos" és „gyakorlati" írásmagyarázat helytelen megkülönböztetése. Az igazi írásmagyarázat sohasem elégedhetik meg azzal, hogy a Szentírást mint más régi vallásos iratokat, csupán szokatlan és számunkra nehezen hozzáférhető formája, valamint fogalomkincse szempontjából magyarázza, vagy hogy csak a szent iratok keletkezési körülményeit, ill. azoknak történeti értelmét tárja fel. Az igazi írásmagyarázatnak mindig elsőrendű feladata, hogy megszólaltassa a magyarázott írás értelmét, ezt az értelmet tolmácsolja és mint üzenetet közvetítse a gyülekezet felé. Ezért az írásmagyarázat, ha valóban teológiai tudomány akar lenni, nem zárkózhatok be a gyülekezet és annak hite elől a maga tudományosságának az „elefántcsonttornyába", hanem a gyülekezet és az igehirdetés szolgálatában kell állania. A gyülekezet számára sok tekintetben terméketlenné lett tudományos írásmagyarázat volt az oka, hogy a gyakorlati írásmagyarázat amattól elvált. De a gyakorlati írásmagyarázat elválasztása a tudományostól azért is szerencsétlen és helytelen, mivel semmiféle „gyakorlati" gyülekezeti cél sem menti fel az írásmagyarázót az alól a kötelezettség alól, hogy elvégezze mindazt a tudományos munkát, melyet az illető szövegnek a helyes megértése végett el kell végezni. Csak arról lehet szó, hogy az egyház igehirdetői szolgálata számára kidolgozzuk azokat a szempontokat, amelyek az illető íráshelynek (szövegnek ill. szakasznak) az értelmezése, szempontjából az igehirdetés gyakorlati szolgálatára nézve fontosak. Ilyen értelemben helyesebb volna inkább „alkalmazott", mint gyakorlati írásmagyarázatról beszélni. A „pneumatikus írásmagyarázat" kérdése Azok a bajok, amelyeket a tudományos írásmagyarázat egyoldalúsága a gyülekezetekben okozott, szükségessé tették az írásmagyarázat értelmének, feladatának és módszerének az új át110