Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 3. fejezet. Az írásmagyarázat

galmát, ha a „kánon" köre esetleg még nem is alakult ki szilárd formában. Ez a megállapítás azért fontos, mert látnunk kell: az írást nem azért kezdték magyarázni, mivel a magyarázandó iratok •a 'lyelvi megértés nehézsége vagy a történeti távolságuk (régi voltuk) vagy más hasonló körülmény miatt szorultak magyarázatra. Kétségtelen ugyan, hogy pl. egyes ószövetségi iratok már a keresztyénség első idejében, sőt azelőtt is olyan régiek voltak, hogy már akkor magyarázni kellett a bennük előforduló, idegenszerűvé lett és az első gyülekezetek számára érthetetlen mozzanatokat (pl. ami az istentiszteletre vonatkozik). Mégsem ezek a tárgyi megértési nehézségek indították el az írásmagyarázatot, melyet idegen szóval egzegézisnek is szoktunk mondani. írásmagyarázatok már a keresztyénség keletkezését megelőző időből is maradtak ránk. így pl. a híres alexandriai zsidó teológusnak és filozófusnak, Philonak (megh. kb. Kr. u. 40—50) az iratai közt van több írásmagyarázati munka is. De Philo az ószövetségi iratokat (pontosabban a törvényt) nem azért magyarázza, mivel a görögül beszélő zsidóságnak tolmácsolni akarja a héber szöveget (akkor, már megvolt a görög Ószövetség), vagy hogy a szöveg tartalmára nézve adjon felvilágosításokat nehezen érhető vagy érthetetlen helyek kapcsán. Magyarázatának teológiai okai vannak: az .isteni tekintéllyel bíró iratok értelmét akarja görög olvasói számára közvetíteni. Hasonló a helyzet annál a „Habakuk-kommentár"-ná\, jelenleg ez a legrégibb ránk maradt ilyennemű írásmű, — amely a legutóbbi évek híres leletei, az ú. n. „Holt tengeri tekercsek" közt került napvilágra: ez a kommentár sem azért készült, mert szerzője a régi és nehezen érthető szöveget akarta megérttetni, hanem azért, hogy a benne foglalt prófétai üzenetet alkalmazza a saját korára és ily módon a prófétán keresztül szólaltassa meg a saját eszkatológikus várakozását. Ugyanígy vannak teológiai okai annak, hogy Philo értelmezi a törvényt: arra használja fel a szent szöveget, hogy vele igazolja a saját teológiáját, ill. „vallásfilozófiáját". Az írásmagyarázat kiindulópontja tehát a Szentírásra alkalmazott teológiai tanítás: a szent iratokba foglalt isteni üzenetet, vagy a régi gondolkodás szerint inkább az isteni kinyilatkoztatás titkait, sőt egyenesen az isteni tanítást akarja az értelmezés közvetíteni, érthetővé tenni, magyarázni, kifejteni és tolmácsolni saját kora és olvasói számára. \ hagyományos írásmagyarázat Már Origenes, a keresztyén ókornak egyik legnagyobb írásmagyarázója azt mondja: a Szentírás az isteni bölcseség könyve, tartalma pedig az „üdvösséges tanítás" ( δόγματα σωτήρια ); ezt 103