Karner Károly: Apokalipszis (Bécs, 1974)
BEVEZETÉS - A Jelenések könyve és az istentisztelet
A Jelenések könyve és az istentisztelet Már utaltunk az istentisztelet nagy jelentőségére a Jel. könyvében. Ez abban gyökerezik, hogy a szerző számára az alapszempont a gyülekezet és azon belül az egyén, azon kívül pedig a népek viszonya Istenhez. Ez a viszony pedig konkrétan az istentiszteletben valósul meg: „istentisztelet" azonban ebben a vonatkozásban nemcsak liturgikus rend, hanem az ember egész életét átfogó helyes viszonyulás Istenhez. A szerző az egész művet istentiszteleti keretbe állítja bele. Már a címnek is felfogható beköszöntő (1,1-3) boldognak mondja azt, aki e könyvet „felolvassa" (ti. istentiszteleten). 5 Mint tudjuk, a szerző azzal az igénnyel lép fel, hogy Krisztus parancsára írja le, amit látott és hallott. Ez a körülmény maga is istentiszteleti használatra szánja a művet. Ennek megfelelően kap a könyv levél-keretet (1,4-6). Pál apostol levelei is istentiszteleten való felolvasásra íródtak. Ezt a hagyományt folytatja Jel. is. A látomásainak feljegyzésére szóló utasítást a szerző egy vasárnapon kapta (1,10) — istentiszteleten (vagy ha János gyülekezet hiányában patmoszi tartózkodása alatt nem tudott istentiszteletet tartani, akkor talán az istentisztelet szokott órájában). így látomásai és műve is teljesen bele vannak ágyazva az istentisztelet keretébe és annak gondolatkörébe. Még ennél is szorosabban kapcsolódnak azonban a 4. fejezettel kezdődő látomások a mennyei istentisztelettel. Az ószövetségi istentisztelet rendje nemcsak az ószövetségi, hanem az őskeresztény gondolkodás szerint is földi változata vagy tükörképe a mennyei istentiszteletnek. A tulajdonképpeni szentély az, amelynek mintájára Mózes a földi szentélyt készítette (2. Móz. 25,9.40; 26,30; 27,8), a mennyben van. A zsidó írástudomány szerint ott Mihály arkangyal áll az oltárnál és mutatja be az áldozatot. Jánost látomásai a mennyei istentiszteletbe állítják bele. Látja a mennyei seregek imádását és hódolatát és a Bárányt, aki Isten jobbján trónol (5,6). Látja, amint Isten a Bárányra bízza a hétpecsétes iratot, hogy azt felbontsa, azaz megvalósítsa és teljességre juttassa Isten üdvtervét. Isten üdvterve a látomásokban leírt eseményeken, jeleneteken keresztül valósul meg. A parúzia és az ítélet után pedig a megváltott és megdicsőült gyülekezet végzi majd papi szolgálatát Isten és a Bárány trónja előtt és így is részt vesz Krisztus uralmában. Ez a hosszú eseménysor a mennyei istentisztelet egyes csomópontjaihoz kapcsolódik, amit főként a trombiták megfújása, a harag csészéjének kitöltése, az imádságra való elcsendesedés a mennyei szentélyben, a mennyei gyülekezet imádságai, hódoló és hálaénekei jeleznek az elbeszélés folyamán. így az egész apokaliptikus jelenetsor, éspedig mint az utolsó idők történéseinek jelképes rajza beilleszkedik a mennyei istentisztelet folyamatába, ennek valósulását 5 A megfelelő görög szó (anaginószkein), amelyet a közkézen forgó fordítások az „olvasni" igével adnak vissza, annyit is jelent, mint „felolvasni". Mivel pedig az ókorban az emberek általában hangosan olvastak, azért az utóbbi jelentés a gyakoribb. Itt ezt a jelentést még külön is alátámasztja, hogy a szerző azt mondja: „Boldog, aki felolvassa és hallgatja . ..". 32