Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

Keresztyénség és magyarság

23 den rendben volna, a magyar sorsproblémák egyszeriben megoldódnának. Ezzel a romantikus képzelgéssel szemben a keresztyén magyarság nemzeti feladata, hogy szétromboljon minden romantikát és a magyarságot az élet reális talajára állítsa. Keresztyén hitünk feladata, hogy helyesen láttassa meg magyarságunk értékeit és hibáit, hogy szépítgetés, de mégis gyűlölet és ferdítés nélkül, a szeretet segíteni akarásával világítsa meg magyar népünk vétkeit és erényeit. Igaz, hogy a keresztyénség nem mindig teljesítette ezt a magyar nemzeti feladatát. Amikor az egyházak hangadó vezetői a „keresztény nemzeti gondolat", meg a megmagyarosított keresztyénség eszméivel teltek meg, ez szükségképpen gátolta az egyházakat is nemzeti feladatuk teljesítésében. Sokszor a keresztyénség és az egyházak nevében nem azoknak a beszéde hallatszik legmesszebbre, akiket „mély keresztyénekének lehetne nevezni, hanem azoké, akik „híg keresztyének" és értenek a világ nyelvén való szóláshoz. A keresztyén magyaroknak is el kell mélyülniök nemzeti feladataik teljesítésében és figyelniök kell azok szavára, akiket joggal lehet „mély magyarok"-nak mondani. 4. A keresztyén magyarság feladata azonban nem merül ki a nemzeti önismeret és eszmélés elmélyítésében, abban, hogy nemzeti létünket az Isten igéjének világításába állítsa. Együtt kell ennek járnia avval, hogy mint keresztyének fokozottan érezzük át és éljük át a magyarság nagy sorskérdéseit és az Isten igéjének a világító erejével igyekezzünk azokba belevilágítani. A mai magyarságot súlyos szociális ellentétek feszítik, megoldatlan sorskérdései nemcsak kívülről jövő veszedelemként, hanem belső feszítőerőként is jelentkeznek. Ebben a helyzetben a keresztyén magyarságot fokozott felelősség terheli. Erről e helyen nem beszélhetünk részletesen. Csak röviden kell a következőkre utalnunk. Az egyházak különbözőképpen fogják fel feladatukat a szociális élet követelményeivel szemben. A nélkül, hogy erre kitérnénk, vagy más felfogásokkal vitába szállnánk, mi csak a magunk meggyőződését rögzítjük le. Nem lehet az egyházaktól várni, hogy a szociális kérdéseket megoldják, vagy hogy égető bajainkat, mint a zsidókérdést és a nemzetiségi kérdést a nemzet életéből kiküszöböljék. Az egyházak mind e kérdésekre és bajokra még csak nem is szolgálhatnak kész gyógyszerrel vagy megoldási módozatokkal. Azonban a keresztyén magyarság lényegesen előbbre viheti e kérdések egészséges és a nemzet érdekeit szolgáló megoldását, ha éber lelkiismerettel őrködik azon, hogy megvalósuljon a szociális igazság, hogy a megoldások ne pártoknak vagy klikkeknek az érdekeit szolgálják, hogy ne szavakkal, hanem tettekkel valósítsák meg a segítő szeretetet ott, ahol arra szükség van. Amikor ma e világban mindenki csoportoknak és klikkeknek az érdekei szerint beszél, ezek szerint az érdekek szerint mond igazat, hallgatja el az igazságot, vagy akár hamisítja is meg a tényeket, a keresztyén magyarságban kell meg-