Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
Jézus feltámadása és a húsvéti hit
129 arról, hogyan jelent meg Péternek a feltámadott Jézus, vagy helyesebben: nem maradt-e meg valamiféle formában tudósítás Péter apostol sorsdöntő Jézus-víziójáról. A Ján. 21-ben található elbeszélés ennek a történetnek legfeljebb egy nagyon késői változata. Viszont mivel Ján. 21-ben nagy halfogásról van szó, azért már régebben ismételten kifejezték kritikusaink azt a véleményüket, hogy Lukács 5, 1—11 eredeti értelme szerint a feltámadott Jézusról szóló történet. Ezt azután a gyülekezeti hagyomány vetítette volna vissza Jézus földi életébe. Hirsch is magáévá teszi ezt a véleményt, Péter apostolnak az „egyházalapító vízióját" azonban még pontosabban igyekszik megállapítani. így kerülünk a Máté 14, 28—31 alatt elbeszélt történethez. (Péter tengeren járása). Ezt a történetet tekinti Hirsch „a csodálatos halfogásról szóló legenda ősformájának, pontosabban az ősformához még nagyon közelálló elbeszélés fődarabjának" (23. k. lp.). d) Az elmondottakban csak nagyon vázlatosan tárhattuk fel azokat a legfontosabb kritikai szempontokat, amelyeket Hirsch fejtegetéseiben alkalmaz, s amelyekkel a röviden megadott eredményt eléri. Ha most azt a kérdést vetjük fel, hogyan kelljen vélekednünk Hirsch eljárásának és az általa elért eredményeknek a tudományos értéke felől, akkor erre a következőket kell felelnünk. Már az előzőkben is tettünk Hirsch egyes tételeire néhány kritikai megjegyzést. Tisztában kell azonban lennünk avval, hogy ezek a kritikai megjegyzések csak bizonyos fokú valószínűségi értékkel bírnak. Nem lehet tehát a Hirsch által előterjesztett szempontokat és eredményeket abszolút érvényű érvekkel megcáfolni. Ez nem lehetséges azért, mivel a történeti kutatás terén ilyen abszolút érvényű érvekre ott, ahol rendelkezésünkre álló hagyományanyagoknak, ill. forrásiratoknak az értelmezéséről van szó, általában nem számíthatunk. Ugyanez a megállapítás azonban már magában foglalja azt a másik megállapítást is, hogy a Hirsch által előterjesztett kritikai szempontok sem jutnak túl több-kevesebb valószínűségen. Péter víziójának a keresésénél Hirsch maga is elismeri, hogy nagyon sok feltevéssel kénytelen dolgozni. De éppen így feltevéseken alapszik az az egész kritikai operáció, amelyre konstrukcióját felépíti. Feltevéseinek a végső bázisa azonban az a feltevés, hogy Jézusnak Péter apostol előtt történt megjelenése az entuziaszmusra hajlamos Péter apostolnak egy víziója volt. Ehhez a feltevéshez járul Hirschnek az a másik — világnézeti jellegű — előfeltevése, hogy az egész húsvéti hit Péter apostol kezdeti vízionárius élményéből immanens következetességgel fejlődött és alakult ki. e) De hogyan is kell Hirsch szerint az Újszövetségben előttünk álló húsvéti hitnek a történeti kialakulását rekonstruálnunk? Ez a kérdés ugyanolyan fontos, mint a Jézus feltámadására vonatkozó hagyomány kritikai vizsgálata.
