Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Első főrész: Jézus titkos kinyilatkoztatása (1,1-8,26) - II. „Új tanítás hatalommal" (1,14-39).....

7. „ Új tanítás hatalommal!" -1,21-2 8 21 A rövid lokalizáló kezdő mondat (21a) eredetileg talán a következő sza­kasz bevezetése volt (29b-31): Kapemaumban volt Simon lakhelye. A közbe­szúrt 21b-28 szakasz, amely egyébként másutt is történhetett, így kapernaumi eseménnyé lesz. Kapernaum Márknál nem olyan hangsúlyos hely, mint Máté­nál (vö. Mt 4,13; 9,1). Csupán az egybefűzött hagyomány eseményszerűségét húzza alá (vö. 1,38). - Az „is azonnal" márki fordulat (vö. 1,10) a szerkesztő kezenyomát jelzi, mint a 23. v.-ben is. - A zsinagógához vö. a Bev.C. 4. - A szer­kesztés egyenetlenségét mutatja az „azonnal szombaton" kifejezés. A tanítvá­nyok elhívása nem történhetett ugyanezen a napon. Szombaton szigorúan tilos volt a halászat. Ugyancsak a szerkesztés magyarázza azt az ellentmondást, hogy Jézus a tanítványokkal együtt megy Kapernaumba, de egyedül megy a zsinagó­gába, viszont együtt jönnek ki onnan (29. v.). - Megszokott dolog volt, hogy az egybegyűltek közül valaki tanításra jelentkezett. Itt is ilyen egyszerű megálla­pításként hangzik, hogy Jézus „tanított". 22 De tanítása egyszerre rendkívülivé teszi a zsinagógai istentiszteletet. Megdöbbentek tanításán..." Az εκπλησσεσθαι = ekpléssesthai (= magán kívül van, megriadva csodálkozik, ámul) Márkra jellem­ző ige. 5-ször találjuk nála s ebből négy Jézus tanításával kapcsolatos (vö. 1,22; 6,2; 7,37; 10,26; 11,18). Több mint álmélkodás. Félelem, riadt meglepetés van benne, amely az egész embert hatalmába keríti. Mint amikor hirtelen emberfe­letti erő közelségét érzi meg az ember. Éppen erről van szó. Jézus tanításában emberfeletti hatalmat fedeznek fel a hallgatók, amely mindenkit meglep, moz­gásba hoz. Az εξουσία = exousia Márknál mindig eszhatologikus értelmű: Jézus tanításában (διδαχή = dtdaché csak redakcionális szövegekben!) Isten országá­nak hatalma van jelen, Isten teremtő szava szól az emberhez, s ez a legnagyobb csoda. Persze ezt a megdöbbent hallgatók nem tudják. Felismerésük szintjét Márk egy negatív összehasonlítással fejezi ki: „nem úgy, mint az írástudók". Az írástudók a zsidóság hivatalos tanítói, teológusai s egyben jogászai voltak. Az Ótestamentum és a korábbi tanítók tekintélyére hivatkozva tanítottak. Jézus tanítása önmagában hordozza tekintélyét éppen a benne megnyilatkozó hata­lom által. Az írástudók említésével Márk egyúttal rámutat Jézus fő ellenségeire s a velük való radikális ellentét gyökerére. - Jézus tanításának isteni hatalmát példázza a most következő csodaelbeszélés. 23 Az „és éppen" (= και ευ&υς) jelzi, hogy a redakcionális 22. v. után új mozzanat (ti. a hagyományból vett szöveg) kezdődik. - Különböző betegségek­nél, főként az idegbetegség súlyos eseteiben ma is érezzük, hogy ezekben va­lami mély ellentmondás van Isten teremtő szándékával szemben. Ezt az el­lentmondást fejezte ki az ókori ember a démonitás képzetével. Maga a képzet számunkra idegen. Az ókori, mágikus világszemlélethez tartozik. De a mögötte levő betegségek a modern világban sem kevésbé ismerősek. Ezért minden okunk megvan, hogy modern gőg nélkül, tisztelettel és józan alázattal olvassuk az ilyen régi leírásokat. Annál is inkább, mert az ilyen testi és lelki betegségek bennünk is ugyanazt a gyötrő kérdést váltják ki, mint az ókori emberben: ho­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom