Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Első főrész: Jézus titkos kinyilatkoztatása (1,1-8,26) - II. „Új tanítás hatalommal" (1,14-39).....

7. „ Új tanítás hatalommal!" -1,21-2

8 vele való közösségbe. Jézus követése tudatosan igent mondó, belső engedelmességből fakad. A szövegben nincs hangsúly a szociális különbségeken sem. A Zebedeuscsaládnak hajója van, sőt napszámosokkal dolgoznak. Simon és András a víz széléről dobják be kör alakú, nehezékekkel ellátott hálóikat. Jézus abban a helyzetben szólítja meg és hívja az embert, amelyben éppen él. Az adatok egyébként is bizonytalanok. Lukácsnál Simonnak is van hajója, Máténál viszont Zebedeusnak sincsenek napszámosai. Egy a fontos: „mentek utána", „követték őt"! 7. „ Új tanüás hatalommal!": 1,21-28 (Lk 4,31-37) (21) És bementek Kapernaumba. Es azonnal szombaton bement a zsinagógába és tanított. (22) És megdöbbentek tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók. (23) És éppen volt azok zsinagógájában egy ember, akiben tisztátalan lélek volt és felkiáltott: (24) Mi közünk egymáshoz, nekünk és neked, Názáreti Jézus?! Azért jöttél, hogy elpusztíts minket. Ismerlek téged, ki vagy, Istennek a Szentje! (25) És megfenyegette 5t Jézus: Némulj el és menj ki belőle! (26) És megrázta azt a tisztátalan lélek és hangos kiáltással kiment belőle! (27) És megrettentek mindnyájan annyira, hogy egymást kérdezgették: Mi ez? Új tanítás hatalommal: a tisztátalan lelkeknek is parancsol és engedelmeskednek neki! (28) És eljutott a híre azonnal mindenhova, Galilea egész vidékére. Jézusban Isten országának hatalma van jelen. Ez nyilatkozott meg már a tanítványok elhívásában. Itt is ennek vagyunk tanúi. A szakasz jól mutatja Márk szerkesztői munkáját. Egy hagyományos csodaelbeszélést, amely a „tisztátalan lelkek" felett győzelmes Jézust állítja elénk (23-26), értelmező kerettel lát el, amelyben viszont a hatalommal tanító Jézus képe tűnik elő (22.27). Ε két téma összekapcsolása Márk teológiai szándékát jelzi. Érdemes megfigyelni, hogy Máté a csodaelbeszélést nem veszi át, viszont a 22. v.-et szó szerint közli, éspedig a Hegyibeszéd lezárásaként. Téves az a gyakori vélemény, hogy csak Máténál hangsúlyos a tanító Jézus képe, míg Márk a csodatévő Jézust írja le. Márk igenis nagy hangsúlyt tesz Jézus tanítására! Különbségük abban van, hogy míg Máté Jézus tanításainak részletes közlésével állítja elénk a tanító Jézust (noha Márknál is van tanítási „anyag"!), addig Márk a tanítás tényére, mint isteni kinyilatkoztatásra teszi a hangsúlyt. Nála Jézus tanítása ugyanolyan hatalmas, páratlan tett, mint bármelyik csodaelbeszélés. Sőt nemegyszer azt látjuk, hogy Jézus csodáit egyenesen alárendeli tanításának. A csoda is a tanító Jézus megnyilatkozása. Ennek példája éppen ez a szakasz is. 27