Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Bevezetés - C) Márk evangéliumának jellegzetességei

hagyományt - mint láttuk - nemcsak egymás mellé állítja, azaz nem csupán elvileg egyezteti, hanem Jézus történetévé fűzi egybe. Az egyeztetés tehát nem a kérügma, hanem a történet szintjén megy végbe. A különböző krisztológiai válaszokat Jézus történetévé relativizálja. Ez pedig azt jelenti, hogy Márk krisztológiájában Jézus történeti személye áll középpontban és nem valamelyik krisztológiai cím. Ezért nála a krisztológiai kérdés így vetődik fel: hol van Jézus történetében az a pont, ahol személyének krisztológiai egysége, azaz személyének titka nyilvánvalóvá válik? Ε történet-krisztológiai kérdésre válaszol Márk azzal a hagyományformáló, teológiai képzettel, amelyet Wrede „messiási titoknak" nevezett. Márk úgy írja le Jézus történetét, saját redakcionális munkájával úgy formálja a hagyományt, hogy Jézus személyének titka egészen a keresztig rejtve maradjon az emberek előtt. Addig senki nem juthat el a helyes krisztológiai hitvallásra, amit elsőként a pogány(!) százados mond ki a kereszt alatt (15,39). A nagyszinoptikusok nem veszik át, sőt feloldják ezt a koncepciót. Márk viszont következetesen ragaszkodik hozzá. Ennek keresztülvitelében fontosak számára az ún. titok-motívumok, amelyeknek - különbözőségük ellenére - ebben van egységük. Wrede nyomán ezeket három csoportba szoktuk sorolni. a. A hallgatási parancsok tiltják Jézus hírének terjesztését. Jézus hallgatást parancsol a meggyógyított embereknek, az őt ismerő (!) démonoknak és az őt hiányosan ismerő tanítványoknak (vö. l,43k; 3,1 lk; 8,29-33). Ε két utóbbi hallgatási parancs azt is megmutatja, hogy Márk számára Jézus személyének titkát elsősorban az „Isten Fia" cím jellemzi és a „Krisztus" cím csak ennek alárendelten kap jelentőséget. Ezért helyesebb volna tulajdonképpen Jézus „istenfiúi titkáról" és nem a „messiási titokról" beszélni. - A hallgatási parancsok körébe tartoznak azok a leíró vonások is, ahol Jézust mint állandóan úton levőt látjuk, visszahúzódik, elmegy, átkel, nem akar ismertté válni, el akar rejtőzni, noha nem tud. A visszahúzódásnak egyik fontos eszköze a tanítványok szeparálása azzal a céllal, hogy nekik külön tanítást adjon. Ez a tanítványok húsvét utáni feladatára céloz. Ok lesznek majd a tanúk. b. Az értetlenségi motívum azt jelenti, hogy Jézus személye titkát senki sem érti és ismeri fel, még a tanítványok sem. Ez a motívum különösen velük kapcsolatban hangsúlyos. Márk a valószínű történeti valóságon túlmenően negatív képet rajzol a tanítványok értetlenségéről, hitetlenségéről (vö. 4,40k; 8,17kk stb.), amit a nagyszinoptikusok rendszerint korrigálnak, másképpen hangsúlyoznak, törölnek vagy legalábbis enyhítenek. A tanítványok „Lukács szerint nem (Jézus) messiásvoltát értik félre, hanem speciálisan annak szenvedésjellegét" (Conzelmann). Máté törli a tanítványok értetlenségének márki motívumát és egyenesen „idealizálja" őket (Strecker). Márknál viszont a motívumnak különös és sokoldalú jelentése van. Krisztológiai: Jézus személyének titkát csak a kereszten lehet felismerni és megérteni. Antropológiai: az ember önmagában képtelen megragadni Istennek Jézus által történt kinyilatkoztatását. A tanítXIX