Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Bevezetés - B) Ki írta Márk evangéliumát?

voltak és az evangélium ott keletkezett. Mindezek későbbi kombinációk, amelyek éppen a legfontosabb pontokon nélkülözik a történeti alapot. A 2. századtól fogva azután a hagyományképző fantázia egyre szaporítja az adatokat. Tudni vélik, hogy Márk zsidó lévita családból származott. Már papi tisztet viselt, amikor keresztyénné lett. Ekkor levágta egyik hüvelykujját, hogy alkalmatlanná legyen a papi szolgálatra. Ezért kolobodaktylos-nak (= csonkaujjú) nevezték. Ő volt az egyiptomi egyház alapítója és 20 évig Alexandria püspöke. Hamvait később Velencébe vitték és a róla elnevezett Márk-dómban helyezték el. Velence címerében ma is ott látható Márk óegyházi szimbóluma, az oroszlán. Mindez már a legendák körébe tartozik. Valójában nem lehet továbbjutni a szerzőség kérdésében, mint hogy megállapítjuk: az evangéliumot egy Márk nevű, de egyébként ismeretlen keresztyén írta, akinek nem volt közvetlen kapcsolata már a szem- és fiiltanúkkal, hanem anyagát a hagyományból vette és saját teológiai szempontjai szerint szerkesztette egybe. Mint említettük, valószínűleg pogánykeresztyénről van szó, bár lehetséges, hogy pogány, hellenista környezetben és légkörben élő zsidókeresztyén volt, aki pl. csak görögül tudó, pogány olvasói számára lefordítja a héber, ill. arám szöveget és magyarázza a zsidó szokásokat (vö. 5,41; 7,3k.l 1.34; stb.). Mivel a szerző közelebbi adatai hiányoznak, a mű keletkezési helye is bizonytalan. A hagyományos feltevés szerint Rómában írták. Ez azonban csak Márk és Péter feltételezett kapcsolatából később konstruált nézet. Nincs bizonyító ereje az evangéliumban található, latin jövevényszavaknak (pl. 5,9.15; 6,27.37; 12,14; 15,15.39), latinos magyarázatoknak (12,42; 15,16) és fordulatoknak (14,65,15,15) sem. Ezek az ún. latinizmusok ui. mindenütt feltételezhetők, az egész Római Birodalomban, nemcsak Rómában. A kérdést számos kutató nyitva hagyja. Mások keleti vagy nyugati, pogánykeresztyén gyülekezetet tételeznek fel. Mint láttuk, Palesztina nem jöhet számba. Talán Szíria feltételezése a legvalószínűbb. A keletkezési idő is vitatott. Akik feltételezik Márk és Péter kapcsolatát, azok abból indulnak ki, hogy Péter a hagyomány szerint Kr. u. 64-ben, a Néró-féle üldözések során szenvedett vértanúhalált Rómában. Egyes egyházatyák szerint Márk még Péter életében, tehát 64 előtt írt. Papias és mások szerint viszont Péter halála után. Az idői meghatározás másik kiinduló pontja - Péter halálának ideje mellett vagy anélkül - Jeruzsálem és a templom pusztulása (Kr. u. 70). A szokásos nézet szerint a nagyszinoptikusok világosan feltételezik az eseményt (vö. Mt 22,7; Lk 19,43k; 21,20.24), tehát 70 után keletkeztek. Márknál viszont csak a zsidó háború (66-70) hatása érezhető (vö. 13,7), tehát 70 előtt keletkezett. Szerintem helyesebb az az újabban egyre erősödő nézet, hogy Márk 13 a templom pusztulásához kapcsolódó, apokaliptikus nézetek kritikájaként született s ez azt jelenti, hogy Márk is 70 után írt (vö. Mk 13 magy.). A templom pusztulása bizonyára nemcsak a zsidóság, hanem az őskeresztyénség számára is megrendülést okozott és a belső erőviszonyok eltolódását hozta magával, ami XV