Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)

BEVEZETÉS - 1. A Filippi-levél

nos emberi kultúrhagyományból származó töredékek hívják fel a figyelmünket arra, hogy az apostol levelei minden karakterisztikus egyéni sajátosságuk ellenére is a közösségi irodalom területére tartoznak. Pált mindenekelőtt az egyház és a kor képviselőjének kell tekintenünk. Az egyén ugyan nem mosódik el, de szolgálatába áll egy közösség mondanivalójának. Pál a leveleit nem sajátkezűleg írta, hanem valamelyik munkatársának diktálta. Viszont saját kezével írta az üdvözleteket és a befejező áldást (lásd: 1 Kor 16,21). Aláírás helyett kora szokása szerint ezzel hitelesítette leveleit. A levél egysége Már a XVIII. században felbukkan az a vélemény, hogy a jelenlegi formában kezünkben levő levél, hasonlóan a 2. Korinthusi-levélhez, több levélből tevődik össze. Bár még erősen vitatják, de egyre általánosabbá válik az a vélemény a bibliakutatók között, hogy a levél stílusának, tartalmának és a feltételezett gyülekezeti helyzetnek tüzetesebb vizgálata meggyőzően bizonyítja, hogy a Filippi-levelet nem lehet egységes iratnak tekinteni. Mintha ezt a felismerést igazolná a már említett Polikarposznak a filippi gyülekezethez írotl levelében található megjegyzés is: „Pál, amikor nem volt köztetek, leveleket írt hozzátok." (3,2) Természetesen ez a többesszám a leveleket illetően önmagában még nem bizonyítja azt, hogy az a több levél, amelyről Polikarposz említést tesz, a mai formájában kezünkben levő levélben található. Hiszen több levél el is veszhetett, míg csak az általunk ismert levél maradt meg. Polikarposz megjegyzése csupán arról tanúskodik, hogy az ő korában még több olyan páli levelet ismertek, amelyet Filippibe írt. Mégsem lehet Polikarposz megjegyzését a levél egységének szempontjából teljesen értéktelennek tartanunk. Polikarposz közel száz évvel a filippi-levelek megírása után teszi megjegyzését. Nehezen lehet elképzelni, hogy a közel száz éven keresztül megőrzött és nagy becsben tartott leveleket hagyták volna elveszni. Mégis, a levél egységének kérdését eldönteni, magának a levélnek alapos elemzésével lehet. A levél felületes olvasásánál is feltűnhet bárkinek, hogy 3,1a után vágatlanul gondolati és hangulati törés áll be a levél menetében. A törést megelőző részben Timóteus küldetéséről és Epafroditosz hazaküldéséről van szó. Az azt követő részben pedig már a tévtaní9