Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)
III. PÁL BESZÁMOL FOGSÁGÁRÓL 1,12-26 - 2. Pál fogságának kimenetele még bizonytalan (1,19-20) 53 Pál reméli, hogy minden Krisztus magasztalására fog történni
nem tudom. (23) Pedig szorongat ez a kettő: Vágyódom elköltözni 6 és Krisztussal lenni", mert ez sokkal jobb. (24) I)e testben maradnom szükségesebb tiérettetek. (25) És erről meggyőződve tudom, hogy maradok és együttmaradok mindannyiotokkal előmeneteletekre és hitbeli örömötökre 8, (2G) hogy a ti diesekedésetek 9 énvelem a Krisztusban bőséges legyen azáltal, hogy újra 1 0 megjelenek nálatok. 1 „Ez"': Nem a mondatot közvetlenül megelőző örömre mutat vissza. Az aposol újra saját helyzetéről, pontosabban: az ellene folytatott eljárásról beszél. 2 A „sothéria" szabadulást is jelentbet. Pál itt mégsem annak a reménységnek ad hangot, hogy a fogságból ki fog szabadulni. Reménysége az, a fogság kimenetelétől függetlenül Isten akarata szerint fogja megállni a helyét. A mondatban Jób könyvének egyik sora található a LXX szerint (13,6). Lehetséges, hogy Pál súlyos helyzetében Jób könyvében keresett vigasztalást? 3 A „parrészia" az antik közélet jellemző szava. Elsősorban azt a nyílt, egyenes beszédet jelöli, amely nem igyekszik semmit sem elpalástolni. Jelenti ugyanakkor azt a nyilvánosságot is, amelyben az ilyen beszéd elhangzik. De ezzel a szóval fejezhető ki az a magatartás is, amelyből az ilyen nyílt közéleti magatartás fakad. Mivel az evangélium Istennek minden emberhez szóló, minden titkot nyilvánosságra hozó kijelentése (Mt 10,26; Mk 4,22; Rm 2,16; 1 Kor 4,5), természetesen az Újszövetség is gyakran él a „parrészia" szóval. Kifejezheti az ige üzenetének leplezetlen feltárását (Mk 8,32; Csel 2,29; 2 Kor 3,12), az Istennel vagy a felebaráttal szemben tanúsított őszinte, egyértelmű magatartást (2 Kor 7,4; Jn 3,21), vagy azt a nyilvánosságot, amelyet az ige hirdetése feltételez (Jn 11,54). Ez utóbbi értelemben használja Pál is ebben a mondatban. A megszégyenülésnek az ótestamentumi emberre annyira jellemző félelme (Zsolt 71,12 —13) is kapcsolatos a nyilvánossággal. Pál reméli hogy magatartása miatt nem fogja az evangélium ügyét nyilvános kudarc érni. 4 A „testemben" fordítás helyett jobbnak tűnik a „testi valómban" fordítás. A következő mondat világossá teszi, hogy nem az apostol testében fog valami történni, hanem testi életével. s Ha a magyarban nem lenne túlságosan nehézkes, tulajdonképpen így kellene fordítanunk: „a munka eredményét"... (ti. jelenti az életben maradása). Az „eredmény" az eredetiben: „karpos", vagyis a szolgálatnak az a termése, amelyet az ítélet napján számonkér az aratás Ura. Az „eredményes" munka tehát nem azonosítható minden további nélkül a „hatékony" munkával. 6 A hel54
