Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)

BEVEZETÉS - 1. A Filippi-levél

hogy a fogság helye nem lehetett túl messzire Filippitől. Ezen kívül a filippi gyülekezet meglátogatásának terve nehezen illeszthető bele a római tartózkodása utáni időre szőtt terveibe. Nemcsak a Cselekedetek könyve tud róla, hanem maga Pál is említi a Római-levélben (15,22k), hogy Rómából Hispániába szándékozik menni, hogy nyugat határáig elvigye az evangéliumot. Római Kelemen szerint ezt a tervét meg is valósította. Nem valószínű az sem, hogy a fogság helyén élő gyülekezet azonos lenne a római gyülekezettel. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy egy nem általa alapított nagy gyülekezetben Pál olyan mértékben vízválasztóvá tudott volna lenni, mint arról a levélből értesülünk (1,14 — 17). Tudjuk továbbá a levélből azt is, hogy az apostol első ízben a gyülekezet alapítása után, másod ízben pedig csak a levélben említett fogsága idején kapott támogatást a filippiektől (4,10.15). Ha ezt a fogságot a római fogságnak tekintjük, akkor ahhoz is ragaszkodnunk kell, hogy a filippi gyülekezet több mint tíz éven keresztül nem támogatta szeretett apostolát, noha ő ez idő alatt kétszer is megfordult a gyülekezetben. De mindezek mellett van egy igen nyomós tartalmi érv is a levél római keletkezésével szemben. Az a tévtanítás, amely ellen Pál Fii 3. fejezetében küzd, s azok az érvek, amelyekkel ez ellen a tévtanítás ellen küzd, feltűnő hasonlóságot mutatnak mindazzal, amit a Galáciai-, a Korinthusi- és a Római-levélből ismerünk. Tehát a Filippi-levél 3. részének abban az időben kellett keletkeznie, mint az említett leveleknek. Ezeket pedig Pál efezusi és korinthusi tartózkodása alatt írta. Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a Filippi-levél 3. fejezete minden bizonnyal a második, később írt levél, akkor az első levélnek egy olyan fogságban kellett keletkeznie, amely az apostol második korinthusi tartózkodását megelőzte. Ε nehézségek miatt gondolták egyesek (pl. Lohmeyer), hogy a levél keletkezésének helyét a Cselekedetek könyve által említett korábbi fogság helyében, Caesareában kell keresnünk (Csel 23—26 fej.) Valóban, mindaz, amit Pál a Filippi-levélben fogságáról elmond jól beleillik a Cselekedetek könyvények a caesareai fogságról adott tudósításába. Pál fogsága itt annyira „nevezetessé" (Fii 1,13) lett, hogy két igen nevezetes ember, Drusilla és Agrippa király is érdeklődött utána. Állandóan fenyegeti az a veszély, hogy a mohó helytartó, Félix, pénzért kiadja őt a zsidóknak. Ez pedig egyenlő lett volna a halállal. De a levél keletkezésének caesareai hipotézisével szemben is alapos kétségek merültek fel. A távolság Filippi és Caesarea között nem sokkal kevesebb, mint Filippi és Róma között. 15