Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

III. AZ EGYETLEN EVANGÉLIUM ISTENTŐL SZÁRMAZIK (1,11—3,5) - 3. Mit bizonyítanak a jeruzsálemi tanácskozás eredményei? (2,1—10)

rep. Haenchen ezt nem tartja valószínűnek, mert ha így lenne, akkor nem Péter, hanem Jakab kerülne az elbeszélés előterébe. Jakab kiemelésére legvalószínűbb magyarázatot a galáciai helyzet adja. Jakab kézfogása igen fontos érv Pál számára a Jakabra hivatkozó galáciai ellenfelekkel szemben (Schlier). 2

1 Közös feladat rendezése: Ha kissé bonyolultan is, de a fordítás során valamiképpen át kellett menteni a magyar nyelvbe a „koinonia" szót, mert fontos szerepe van az apostol mondanivalójában. A „megállapodás" (új prot. ford.) szó nem fejezi ki, hogy itt az egységes Egyház kétirányú szolgálatáról van szó. 2

2 Szegények: A megállapodásnak ez a része kétségkívül a jeruzsálemi gyülekezet tagjaival kapcsolatos. Azt viszont nehéz eldönteni, hogy valóban szegények voltak-e, vagy csak egy sajátos elnevezésről van szó. Tudjuk, szívesen nevezte így magát a jeruzsálemi keresztyénség. (A szó arámul + ebionim. Ezen a néven élt még sokáig egy zsidókeresztyén felekezet.) A „szegény" a zsidó kegyesség szótárában a Messiást csendes engedelmességgel váró (Simeon és Hanna Lk 2,25—38!) kegyesek megtisztelő címe volt (vö.: Mt 5,3). A kérdés eldöntése az ún. „jeruzsálemi kollekta" — mert erről ír Pál — megítélése szempontjából fontos. Ha ugyanis valóban ínségbe jutott emberekről van szó, akkor a gyűjtés szeretetszolgálatnak tekinthető. Ha viszont a „szegény" csupán megtisztelő név, akkor a kollekta a zsidók templomadójával hozható párhuzamba, s így egyet jelent a jeruzsálemi anyagyülekezet vezető szerepének elismerésével. A Galata-levélből nem világlik ki egyértelműen, hogy kinek a javaslata volt a kollekta. — A kollektával kapcsolatban lásd még: Gal 6,6—10 magyarázatát. * (1—10) Űj szakasz kezdődik az apostol elbeszélésében. Megváltozik a szempont is, amely eddig megszabta mondanivalójának irányát. Az előzőekben arról igyekezett meggyőzni a galáciai keresztyéneket, hogy a jeruzsálemi keresztyénekkel való kapcsolata jelentéktelen időtartamra és elhanyagolható érintkezési felületre korlátozódott. Az általa hirdetett evangéliumhoz tehát semmiképpen nem juthatott az ő segítségükkel. Azt maga Isten bízta rá (1,16). Ezért nem is vonhatja kétségbe senki a hitelét. A következőkben mégis éppen a jeruzsálemi anyagyülekezettel való kapcsolatát állítja előtérbe. Nemcsak az igazságnak tartozik ezzel. Szeretné megértetni a galáciai keresztyénekkel, hogy az általa hirdetett evangélium, amelybe nem engedett földi halandónak beleszólni (1,16c), nem más, mint amit az iránytszabó jeruzsálemi vezetők is hirdetnek. Csupán a kapott feladat iránya eltérő. A jeruzsálemi tekintélyek tehát Pál és nem galáciai ellenfelei oldalán állnak. Az apostol dolga egyáltalán nem könnyű: igazolnia kell β 81