Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

III. AZ EGYETLEN EVANGÉLIUM ISTENTŐL SZÁRMAZIK (1,11—3,5) - 2. Mit bizonyít az apostol megtérése és az azt követő időszak? (1,13—24)

részeit kereshette fel. Arábia akkor sűrűbben lakott terület volt. Az elsivatagosodás még nem volt olyan nagy mértékű, mint ma. A ró­maiak Felix Arabia-nak, azaz Boldog Arábiának mondták. Pál Arábiá­ban missziói munkát végzett — ez vehető ki a missziói küldetést kö­vető „azon nyomban" időhatározó szóból — és nem a magányt kereste. Hogy mennyi időt tölthetett Arábiában, nem tudjuk pontosan meg­mondani. A következő sorokban ugyan három évről ír (lásd: ott!), de közben még visszatért Damaszkuszba, és az ott-tartózkodásának idő­tartamáról nem ír (Csel 9,24k; 2Kor 11,32). 1 0 Lásd: 12. és 15. jegyze­tet! 1 7 Három év múlva: Akkoriban minden megkezdett és még be nem fejezett évet is egész évnek számoltak. Így az apostol által megadott időtartam két évtől három évig terjedhetett. 1 8 Tájékoztassam Kéfást: Kéfás arámul Pétert, azaz Kősziklát jelent. Egyes magyarázók arra gondolnak, hogy Pál azért kereste fel éppen Pétert, mert őt tekintette az egyház vezetőjének. Ez a feltételezés nem helyes. Pál tudatosan va­laszt olyan szót a Kéfással való találkozás tartalmának megjelölésére (hisztorészai = elbeszélni, tudatni), amelynek nincs számadásra, jelen­téstételre utaló értelme. Még a látszatát is kerülni akarja annak, hogy ő Pétertől függő igehirdető volna. Valószínű, hogy Péterrel, mint a misszióért leginkább felelősséget érző apostollal kereste a találkozást (2,7!). 1 9 Jakab, az Űr testvére: Jézus feltámadása után lett Krisztus követőjévé, és a jeruzsálemi gyülekezetben egyre nagyobb tekintélyre tett szert. Nem valószínű, hogy a rokonság jogán (kalifátus?). Bár Ja­kab a jeruzsálemi gyülekezetnek a törvényhez jobban ragaszkodó cso­portjának képviselője volt (Gal 2,12), az „apostoli konventen" mégsem kívánta, hogy a nem zsidó eredetű keresztyéneket a törvény igája alá hajtsák. Kérdéses, hogy δ állt-e azok mögött a judaisták mögött, akik a páli alapítású gyülekezetekben a zsidó törvényes előírások betartá­sát követelték. Nekem az a benyomásom Jakabról, hogy a nagy kér­désben — a választott nép keretei között éljen-e a keresztyénség, vagy önálló egyház legyen-e — az igen élére állított jeruzsálemi helyzetben nem tudott, vagy nem mert dönteni. De meggondolandó, amit Josephus ír Jakab haláláról: „Ananiás főpap — kihasználva, hogy az új római helytartó, Albinus nem érkezett még meg Palesztinába — bíróság elé idézte az úgynevezett Messiás testvérét, Jakabot és néhány más em­bert, vádat emelt ellenük törvényszegés (!) miatt, s azután megkövez­tette őket". 2 0 Isten színe előtt állítom: esküformula. 2 1 Cilicia vidékére: Római tartomány a mai Kisázsia déli partvidékén. Legfontosabb vá­rosa Tarsus, az apostol szülővárosa volt. 2 2 Most: a szó elárulja, hogy Pál itt a jeruzsálemi keresztyéneket idézi, mert a „most" ebben az összefüggésben nem vonatkozhat a levél megírásának idejére. Vagy esetleg mégis ő adja a szájukba a szót, s akkor a „hit evangéliumának hirdetése" Pál kifejezése? 2 3 A hitnek: a „hitüldözés" (új prot. ford) mint keresztyénüldözés szokatlanul hat a jeruzsálemi keresztyének szá­jából. Inkább Pál fogalmazásáról lehet itt szó, aki a „hit evangéliuma hirdetéséről" beszél, s maga minősíti így szolgálatát. A „hit", mint a Krisztus által hozott új korszak valósága fontos szerepet kap majd a levélben (Gal 3,20. 25). * 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom