Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

III. AZ EGYETLEN EVANGÉLIUM ISTENTŐL SZÁRMAZIK (1,11—3,5) - 1. Az evangélium nem emberi eredetű (1,11—12)

a szó jelentésében, hogy az általa jelölt eseményben valami már meglévőnek a feltárulkozásáról van szó. így lett az „apokalüpszisz" a láthatatlan Isten önmagát feltáró tevékenységét és a megfoghatatlan isteni döntések és tervek kibontakozását egyaránt kifejező szóvá. Nagy jelentőségre tett szert a Jézust megelőző korban, de még az ő korában is gomba módra növő, kiterjedt ún. apokaliptikus irodalomban, amelynek szerzői hatalmas és megrázó víziókban festik le Isten uralmának katasztrófák sorain át vezető, szinte menetrendszerű kiteljesedését. Az első ilyen jellegű iratnak a Dániel próféta könyvét tartják, de találunk egyet belőlük az Újszövetségben is: a Jelenések könyvét. Az apokaliptika gondolatvilága mély nyomot hagyott az Újszövetségben is. Ezért akad olyan Újszövetséggel foglalkozó tudós, aki szerint a keresztyénség nem más, mint az apokaliptika nagy folyamának egyik mellékága. Éppen olyan túlzás ez, mint más hasonló feltételezés: a keresztyénség a zsidóságból kiszakadt szekta, vagy: egyike a hellenisztikus misztérium-vallásoknak stb. Az Újszövetség szerzői valóban sok motívumot felhasználtak koruk szellemi környezetéből, de még többet elutasítottak, mert nem voltak alkalmasak a nagy örömhír továbbadására. így volt ez az apokaliptikával is. Sok mindent átvettek belőle, annál is inkább, mert az apokaliptika az Ószövetség talajából nőtt ki, s Isten ószövetségi kinyilatkoztatására és ígéreteire támaszkodott. Mindez számukra is hitüket meghatározó tényezővé lett. Ök is tudtak arról, hogy Isten önmagát kijelentő, szabadító, hűséges Úr, aki az „utolsó időkben" (az „eszkhatonban") majd minden ígéretét beváltja (Rm 16,25; lKor 1,7). De az apokaliptikus felfogással szemben örömmel vallották, hogy ez az „utolsó idő" máris bekövetkezett. Isten a halálból életre hívott Jézus Krisztusban felkínálta szabadító szeretetét és hatalmát, s hit által már most részesülhetünk belőle, noha a végső kiteljesedés még számunkra is hátra van (Rm 3,21.26; 2Kor 6,2 stb.). Mindezt tudnunk kell, hogy jól értsük az apostolt, amikor azt vallja, hogy az egyetlen evangéliumhoz Jézus Krisztus kinyilatkoztatása révén jutott. Kinyilatkoztatásról beszél, és ez az apokaliptika nyelvén soha nem jelenthet valami szubjektív lelki élményt, megvilágosodást, vagy zaklatott idegrendszerből fakadó 56