Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

BEVEZETÉS - 1. A levél keletkezésének körülményei

ahol kelta (galata) származású törzsek laktak, Galácia provincia északi részén feküdt. A Cselekedetek könyvének híradása szerint Pál kétszer is megfordult közöttük. Első íziben akkor, amikor második missziói útján áthaladt Frigia és Galácia tájain, és a Lélek megakadályozta, hogy Efezus irányában induljon tovább (16,6). Másodízben pedig harmadik missziói útjának elején „erősítve az ott lakó testvéreket"! (Csel 18,23). Hogy a kelták által lakott Galáciában is alapított gyülekezeteket, azt lKor 16,1-ből is tudjuk, ahol a galáciai gyülekezeteknek a jeruzsálemi kollektába való bekapcsolódásáról tudósít. így az újszövetségi kutatók között a címzettek kilétére vonatkozóan kétféle elmélet viaskodik egymással. Az egyik az ún. délgaláciai-hipotézis, amely szerint a levél címzettjei az első missziói úton alapított gyülekezetek. A másik pedig az északgaláciai-hipotézis. Akik emellett döntenek, a címzetteket a kelta származású törzsek között élő keresztyén gyülekezetekben keresik. Újabban már a Kümmel által ajánlott és a dolog lényegét jobban kifejező provincia- illetve terület-hipotézis elnevezések vannak forgalomban. A provincia-hipotézis mellett szállnak síkra többek között Ramsay, Th. Zahn, Burton, s főként Michaelis. A legnyomósabb érveik közé számít Barnabás személye, akiről a levélben is több ízben mint a gyülekezetek által jól ismert szolgatársról szól az apostol, holott Barnabás csak az első missziói útján volt vele, valamint az a körülmény, hogy a görögül bizonyára nem igen beszélő keltákkal az apostol csak nagy nehézségek árán érintkezhetett. Viszont a terület-hipotézis mellett szól többek között, hogy Pál a levélben galatáknak szólítja olvasóit (3,1), ami bizonyára szokatlanul hatna likaóniai hívek esetében. Ezenkívül a levél pogányokból lett keresztyénekhez szól (vö.: 4,8; 5,2; 6,12—13). Az első missziói úton alapított likaóniai gyülekezetek viszont egykori zsidókból és pogányokból összetevődő gyülekezetek voltak. Az utóbbi időben a magyarázók az „észak-galáciai", illetve a „terület-hipotézist" részesítik előnyben (Schlier, Oepke, Mussner, Lührmann). Magam is azt tartom, hogy ez utóbbi változat mellett nyomósabb érvek szólnak. A galaták kelta eredetű népesség volt, és a mai Ankara környékét, tehát Kisázsia szívét lakták. Nem voltak eredeti őslakosok. Viharos események sodorták őket ilyen messzire eredeti lakóhelyükről. A Kr. e. harmadik század elején felkerekedtek a Duna 9