Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)
A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - II. HÁLAADÁS ÉS KÖNYÖRGÉS A GYÜLEKEZETÉRT 1,3-11
ről van szó, úgy vélik, hogy elveszelt a reménység eszkatalógikus, jövőbe mutató vonása. „Itt már az apostolok utáni kor beszél" — állapítja meg Käsemann. A reménység értelmében bekövetkezett hangsúlyeltolódás azonban a tévtanítókkal vívott harc következménye. Ez a „mennyekben fenntartott reménység" a Kolosséi-levélben sem válik már most a mi birtokunkká. Csupán bizonyosan számíthatunk rá, inert Krisztus a „mi dicsőségünk reménysége is" (1,27; 3,4). 3 Kérdéses, hogy Pál milyen időpontra céloz. A levél megírása vagy a tévtanítás előtti időre-e, vagy pedig a kolosséiak megtérésének idejére-e? Az összefüggés az utóbbi feltételezést valószínűsíti. 4 A levél jellegzetességei közé tartozik, hogy az általunk természetesnek vélt sorrendet megfordítja. Itt például először beszél a gyümölcstermésről és azután a növekedésről. Bizonyára nem egyszerűen következetlenségről, hanem Isten dolgainak mélyebb megértéséről van itt szó. 5 Epaírász az Epafroditosz név rövidebb formája. Az ókorban gyakran előforduló név. Epafrászról annyit tudunk, hogy Kolosséból vagy környékéről származhatott (4,16), Pál munkatársaként hirdette az evangéliumot Kolosséban és valószínűleg Laodiceában is. A Filemon-levél úgy emlékezik meg róla mint Pál í'ogolytársáról. A Kolosséi-levél viszont nem tesz említést arról, hogy Epaírász fogságban van. — Vannak, akik Epaírászt azonosnak vélik azzal az Epafroditosszal, aki a Filippi-levél szerint a filippi gyülekezet megbízásából ellátja a fogoly Pál körüli teendőket (Fii 2,25 — 30). Nem valószínű, hogy ugyanarról a személyről van szó, mert az egyik feltehetően Filippiből származik, a másik pedig Kolosséból. 6 Simább volna a szöveg, ha az „értetek" változatot részszesítenénk előnyben. De éppen ezért valószínűbbnek látszik, hogy az eredeti szövegben „értünk" állt, és Pál azt akarta kifejezni vele, hogy Epfrász az ő nevében végezte szolgálatát. 7 Nem lehet tudni, hogy az apostol a Szentlélek munkájára, vagy pedig a kolosséi keresztyének megújult lelkületére céloz. 8 A „plérouszthai" passzív igealak. Az, amivel megtelik valaki, a görög nyelvben tárgyesetben áll. Ezért kellett ezt a fordítást választanom. — A passzív igealak Isten cselekvésére utal. 9 Lásd: 7. megjegyzéstI 1 0 Bölcsesség és belátás: Az arisztotelészi filozófiában a legfőbb erénynek számítottak. Bölcsesség: átfogó ismeret és ítéletalkotó képesség. Belátás: összefüggések felismerése jó megfigyelőképesség révén. — Figyeljük meg itl is a természetesnek ható sorrend felforgatását (4. j.). Bölcsességünk által leszünk képesek jól felismerni az összefüggéseket. 1 1 Az eredeti szövegben a „peripatein" ige található. Hagyományos fordítása: „járni", mármint az életben járni, viselkedni. De nemcsak a kifelé is látható magatartásra utal, hanem a belső életünk vitelére is. 1 2 Lásd: 4. jegyzetet! 1 3 Az „örömmel" fordulat mondattanilag a következő sorok bevezetése is lehet. De ha az előzőekhezkapcsoljuk,természetesebb olvasási módot kapunk. Mind az állhatatosságra, mind a hosszútűrésre vonatkozó körülményhatározónak kell tekintenünk. * 45
