Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)

4. Elhivatáshoz méltó élet 4,1—6,20

értelmű beszéd. Jellemző, hogy az apostol minden visszaéléssel szemben az emberi beszéd helyességének és tartalmának a hálaadást jelöli meg. Vö. Róm 8,28! Az 5. vers kivételt nem ismerő módon fejezi ki, hogy az ó-ember számára nincsen hely az Isten országában! 6—7. versekben Pál a lehető legélesebben ír, nincs megalkuvás, a „kapzsi" tulajdonképpen bálványimádó, amint ilyen az az ember is, aki a gyönyör, élvhajsza útját járja. Áthághatatlan a szakadék a régi és az új ember között. 8—9. versek: Eredeti őskeresztyén képzetek a világosságról és a sötétségről. Az „elenchein" értelme: Rábeszélni, meggyőzni valakit. A páli kép a világosság és sötétség határát nem az ismeretben érti, hanem az üdvösség, illetve kárhozat vonalán. Meggyőzőek a világosság gyümölcsei. 10—11. versek: Az evangélium támadásba lendül. Hallgató keresztyén nem keresztyén. A dolgokat napvilágra kell hozni, a sötétben fényt kell deríteni. Csak így lehet megtérésre késztetni embereket. Tanulságos, hogy a rabbinista körökben a „helyreutasítás" a felebarát iránti szeretet gyakorlásának egyik formája volt. Le kellett leplezni a sötétség terméketlen cselekedeteit! A 14. vers talán keresztelési liturgia tartozéka. Mindenesetre hatalmas ébresztő szózat, nehogy az „Ekklészia" tagjait álom lepje meg és elhomályosodjék előttük Krisztus arca! 15—20. versek inkább pozitív tanítást nyújtanak az új élet gyakorlásának ügyében. Első helyre kerül az idővel való gazdálkodás. Az tud „akribósz peripatein", aki bölcs. A Lélektől kapott világosságban látja az összefüggéseket. Tudja, hogy maroknyi időnk van és ezért meg kell ragadnunk mindazt, amit Isten reánk bíz. Felragyogó alkalmak a szolgálatra ne hiúsuljanak meg oktalanul. Az alap mindig a Krisztustól kapott kegyelem, hiszen a megkeresztelt mindenestől elmerült Megváltója szeretetébe. Erre az alapra épüljön a mindennapi életfolytatás. Tudjuk, hogy Isten úgy visel gondot az emberekre, hogy egymásra bízza őket, hiszen a Fő és Test tagjaiban folytatja mentő szeretetének munkáját 133