Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)

4. Elhivatáshoz méltó élet 4,1—6,20

amelyet levelünk szerint a Szentlélek tölt meg. Tehát a „szóma" és a „pneuma" egysége adja meg az egyetlen reménységet (mia elpisz), ahova az elhívatás vezet. Bengel utal az apostoli hitvallásra, ahol a Szentlélekről szóló hitvallás után természetszerűen következik az egyházról szóló vallomásunk. — 5. vers: Az „Ekklészia" egységét az biztosítja, hogy egyetlen Űr van, Aki elhívta az „Ekklészia" tagjait. A ,,mia pisztisz" itt nem fiduciális értelemben áll, hanem mint „fides quae creditur", s ez egyesíti a hívőket, mint az egyetlen Űr, egy szentség. Hiányzik az eucharistiára való utalás, ami lKor 10,17 szerint hasonlóan az egység tényezője, sőt valószínűen a legfőbb. De mint másutt, úgy itt is hiányos a felsorolás, s a keresztség, mint alapvető szentség, elegendő. — A 6. vers a csúcspont. A formula lehet, hogy visszautal hellén-zsidó formulára kozmikus teljességben, s így Pál talán olvasói számára ismerősen a múlt dolgaira emlékeztet. A „pantón" maszkulunum. Az „Ekklészia" egysége tehát nem kozmológiai vonatkozású, hanem Isten egységére, mint alapra vonatkozik. ,,Epi pantón" minden fölött uralkodik, „dia pantón" az „Ekklészia" minden tagjában valósul meg, uralkodásának színtere, „en paszin", mert mindnyájunkban a Lélek lakik. Bengel itt trinitáriusi formát sejt, amire már annak idején Chrysostomus is gondolt. Istenben a három személy az egységének nem akadálya, hanem, mert háromszemélyű, ezért „egy", amennyire „egy" nem lehetne egy egyszemélyes Isten. Ne felejtsük, hogy ez az egység sohasem uniformitas értelmű, hanem mindig organizmus egysége! 7. vers: A „charisz" a kegyelem, mint minden speciális tisztségnek alapja és hordozója. — 8. vers: Az íráshely bizonyítja, hogy a hangsúly nem a különböző tisztségeken van, hanem azoknak az „Ekklészia" számára való jelentőségén. Olv. Zsolt 68,19, amely azonban' szövegében eltér a masoréta és a Septuaginta szövegétől, bár Pál így is zsidó tradíciót követ több kézirat tanúsága szerint. Nem erőszakos szövegváltoztatás áll előttünk, hanem az ismert szövegvariáns idézése az apostol célja szolgálatában. Ugyanis a zsoltár-tex110