Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-09-26 / 15. szám

A BUDAI LUTHER-SZÖVETSÉG EGYHÁZI ÉS POLITIKAI HETILAPJA FŐSZERKESZTŐ Or. szlávik mátyás BUDAPEST, IX., JURANICS-ü. 13 FÓMUNKATÁRS; Dr. SCHINDLER GYULA ELŐFIZETÉS FÉLÉVRE 3 PENGŐ A BUDAI LUTHER-SZÖVETSÉG 54i4i.sz postatakarék-csekkszámlAjAra küldendő KIADÓHIVATAL BUDAPEST, DONATI-U. *9, II. EM. 15 FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HOTTL ÁRMIN BUDAPEST, L, VERBŐCZY-U. 28 hí pedig a; ölök élei, hogy megismerjenek légeit, a; eggedül igái Isteni és akit elküldlél, a léius Krisztusi! János ei. II. 3. Ajtód előtt Iiné. az ajtó előtt állok és zürgetek; ha valaki meg­hallja az én szómat és meg­nyitja az ajtót, bemegyek ah­hoz és vele vacsoráink és ^ ö én velem « János jelenései 3, 20. Ma már nem élünk olyan merően anya­giasán gondolkodó világban, mint néhány év­tized előtt. A tudományos felfedezések és azok­nak népszerűsítése erős hatást gyakorolnak a szellemekre és megsejtetik a magasabbrendü valóságot. A fölényes önzés ugyan mindenkor érvényt keres magának, de tagadhatatlan, hogy a szellemiség is mindjobban tért hódit és ez nem lehet erkölcsi fontosság nélkül való, en­nek a lelkiéletre való jótékony hatását ércz- nünk kell. Egy minden kákán csomót kereső, minden felett kételkedő újságíró ugyancsak el­csodálkozott egy hordozható rádiókészülék fö­lött, mikor minapában társaságban kiment az erdő magányába, ott felszerelik az antennát és a készülék segítségével hangot hallanak, mely éppen a tőzsdei árfolyamokat mondja. Az újságíró megjegyzi, hogy a készülék nem vezeti u hangot, csak felfogja és fülünk szá­mára érzékelhetővé teszi. És hozzáteszi, hogy minden szónak hangja, melyet most az or­szágban kimondanak, ide ér, a város minden zaja is idáig hatol, sőt az egész világnak nesze és lármája idáig jut cl, de m k ide, ebbe a nagy térségbe, de a szegény varrónőnek kis padláskamrájába és a rabnak sötét, szűk zár­kájába is. Ha e megfigyelés fölött kissé clgon­dolkodunk, lehetetlen, hogy ne érezzünk ki­mondhatatlan bámulatot, a végtelenség előtt, hogy szinte el ne szédüljünk, mikor parányi voltunkban a világmindenségre gondolunk. Igen, a végtelenség, a titokzatosság vesz kö­rül. valóságok szédítenek el. hangok érnek hoz­zánk. valami ismeretlen kisér lépten-nyomon. Hemélhctő, hogy ez a tapasztalat, melyet az anyagtalan világba való beavatásnak is nevez­hetnénk, üdvös hatással lesz a vallásilag kö- zömbös nép rétegek re is. De vájjon nem lehet-e ez a megfigyelés jótékony befolyással a hivő keresztyén lelkűkre is? A hangot nem vezetik ide, hanem csak felfogják az egész mindenségben szétáradó hul­lámokat. Ugyanígy mondjuk és hisszük, hogy az ember nem hívja Jézust, de megnyitja neki szivét, hogy beléphessen hozzánk, mert hisz ő mindig ajtónk előtt áll és bebocsátást kér. Azt mondjuk, hogy az ember ugyan nem bi­zonyíthatja lx\ hogy van Isten, de átadja ma­gát Istennek, elfogadja az Isten szerelmét és viszont szereti őt! E sorok talán eljutnak valamely beteg szo­bájába is, kinek a lelke gondoktól, bánattól és szenvedésektől el van gyötörve és szemei a sok sírástól alig tudják kibetüzni az Írást, mely azt a felséges üzenetet hozza: Jézus ajtód előtt áll! És ha nem volna már annyi erőnk

Next

/
Oldalképek
Tartalom