Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-06-19 / 24-25. szám

Hegyen épitett város

172. oldal

1927. junius 19

K a 11 e 1 a Akszel, a Kalevala leghivatoUabb interprelálora: az a zenében Sibelius. Sibelius a szó legnemesebb értelmében népies irányú zeneszerző. A népies séget ő ugv értelmezi, mint nálunk Arany és Petőfi; nem hiszi azt, hogy minden arany, amit a népiélek alkot, de tudja, bog'y a Vadvirágok között vannak azok a fajták, amelyekből a szakértő a legpompásabb fajokat kifejlesztheti Sibelius ősei évszázadokon át ott éltek Suomi végéláthatatlan rengetegeibe í és már gyermekkorától fogva az évezredes hagyományokból fakadt dallamok csengtek fülébe; e dallamok önkéntelenül fölzendültek világL hirre jutott kompozícióiban, amelyekhez az ihletet legtöbbször a finn népköltésből: a Kalevalából és a Kanteletárból merítette

Sibelius mellett a XIX. sz. végéfelé fellépő zeneköltők között legnevezetesebbek: a nem nagyon termékeny, de annál mélyebb Armas Järnefelt (szül. 1869); a finn népdalok kiváló feldolgozója: Oskar M erikán to (1868—1924); a finn zongoradarabok nagymestere: Selim Pal mgr én (sz 1878), a «Daniel Hjort» c. opera szerzője; Erkki (Erik) MéPartin (sz. 1875) a korabeli finn zeneszerzők legter mékcnyCbbike, a helszinki konzervatórium nagyhatású igazgatója.

A XX. század elején bekövetkező óriási fellendülés vetette felszínre a világháború okozta harcok áldozatát, Toivo Ku ulát (1883—1918), aki kortársai közül hatalmas lendületével és drámai erejével emelkedik ki. Sibelius mellett a ma élő finn kompozi- torok légíjclesbje Leevi Made to ja (szül. 1887); . működésének főtere a szimfónia. «Északföldiek» c. operája eddigelé a legjobb finn opera, amelylet Hubay Jenő a m. kir. operaháziban is előadatni óhajt. A népmotivumok leggazdagabban áradnak Armas Lan In is (sz. 1884) két operájában (Kirllervo: A hét testvér).

Ajz elniondottakbain csupán a legkimagaslóbb jelenségeket foglaltuk egybe. NTem hagyhatjuk azonban említés nélkül a finn zenetörténetnek éis elméletnek néhány jeles művelőjét s az előadó művészet mestereit.

A finn népzenének európai nevű kutatója IImari Krohn (sz. 1868) a helszinki egyetem • tanára, aki kimutatta az /óriás hatást, amelyet a középkori egyházi zene telt a finn dallamok, sőt a versforma és ritmus kialakulására. Az általános finn zene- t őrt énét és elmélet elismert szakembere Heikki (Henrik) Klemetti (sz. 1876) eg|ve'. tanár, az 1906-ban nálunk is diadalutat járt «Suomen Laulii» nevű világhírű akkor férfikarnak, most vegyeskarnak szervezője és kitűnő karnagyta. A már em ti tett A. Launis a legősibb hagyományok (finn és lapp népzene) kutatója és érvényesitője. Vélgül em- litsünk ifel néhány - (nevezetes finn előadó művészt, akiknek némelyike hazánkban is

elismerési szerzett. Énekmüvésznők: Maikki (Mária) Järnefelt, Palmigrén felesége; Aiho A c k 1 é, Jal andern é; Alma K u u 1 a, T. Kuula özvegye, az idén Budapesten szerepelt Pia Ka ven na, a helszinki operaház tágja. YiLágs'zerte elismert énekművész a budapesti mii értő közönség! kedvel tje: Helge Lindberg. Arvo Hiannikainen hegediiművész szintén szerepelt nálunk 1925 telén Kajanus professzor látogatása alkalmával.

Mióta Finnország bel éjjelt a szabad, független államok sorába, minden téren s igy a zenében is uj viliágzás korszakja kezdődött. Minden remény megvan arra, hogy a kiváló rokon népünk a muzsika nemzetközi versenyében rövid idő alatt az elsők közé kerül.

A megtérés.

Irta: dr. Tírtsch Gergely.

I.

A reformációi korszak egyik legfontosabb kérdése a megtérés volt. A 95 tétel közül már az első világosan megjelöli a reformációi mozgalom alapkövetelményét, amikor a keresztyén élet sarkpontjává a megtérést teszi. E tételben domborodik ki Luther vezérlő eszméje: a római megtérési praxis helyébe a szív igazi megtérését követeli. A megtérés igazi felfogása tulajdon- képen e vezéreszme hatása alatt fejlődött ki és minél inkább tudott Luther a pápista felfogástól szabadulni, annál inkább mélyed! el a tiszta evangéliumi ismeretben, és annál inkább tudta az alapokat lerakni, amelyeken az evangélikus tan a maga teljességében felépült.

Világos dolog, hogy a megtérés tana Luther előtt sem állott azonnal a maga tisztaságában és teljességében. Az alapkövetelményt azonban kezdettől fogva felismerte, tehát sem a római, sem az evangélikus részről ért támadások őt vezér eszméjének feladására nem kényszerüliették. Felfogását mindkét oldalról támadták.

Luthernek a megtérés tanában kimutatható reformátori hatása abban nyilvánul, hogy megmutatta, mi az, ami a rettegő lelki- ismeretnek a bünbocsánat vigaszát biztosítja. Személyes tapasztalatai, valamint Augustinus és a germán mistika tanulmányozása ugyanis azt a meggyőződést érlelték benne, hogy a megtérés, melyet Kóma propagál, kétségbe kergeti a lelket. A római utasítás egyes vétkes cselekedetek felsorolására irányult. Az ember teljes bűnös érzelmét nem vette tekintetbe. A fenyegető büntetéssel, tehát valóságos megfélemlítéssel akarta az egyént a bűnösség bevallására kény szeri leni. Ámde ez nem szívből származó megtérés. Olyan megtérés ez, amely a szív belső indu-