Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-12-18 / 42. szám

Segyen épített város 272 1927 december 18. Mit tehet a magyar nő a magyar jövőért. Irta: Schmidt János ev. lelkész, Györköny. II. Napoleon császár korának egyik fenkölt- lelkű asszonyával beszélgetve, ezt jegyezte meg: — Ügy látom, a mai nevelési rendszerek semmit sem érnek. Mire volna szükségünk, hogy népünket helyes irányban nevelhessük? — Anyákra! — volt a csattanó rövid vá­lasz. — Igaza van — szólt Napoleon — ez rö­vid szóban egész nevelési rendszer. Anyákra. Reájuk van szüksége nemze­tünknek is, hogy fiainkat helyesen nevelhes­sük. Nem anyákra, akik tudatlanságukban megrontják és szerencsétlenekké teszik fiai­kat, leányaikat, hanem anyákra, akik gyerme­keik helyes neveléséhez értenek. A jövő nem­zedék nevelése révén a ti kezetekben nyug­szik — magyar anyák — hazánk jövendő sorsa. Attól függ jövőnk, hogy tudtok-e felne­velni testben-lélekben egészséges, nemes szel­lemű, szilárd erkölcsű nemzedéket, amely megfelel a reá háramló óriási feladatoknak és bebizonyítja az egész világnak, hogy a ma­gyar nemzet megérdemli ezeréves hazáját. E jövő nemzedék a családból rajzik ki a nyilvános életbe. A családokból kerülnek ki a jövő államférfiai, politikusai, tudósai, írói, művészei, hivatalnokai, földművesei, iparosai és kereskedői. Amilyenekké a családi kör tette őket, olyanok lesznek nyilvános szereplésükben és hivatásuk betöltésében. Amilyen szellemet és erkölcsöt szívtak a családi körben magukba, olyant tanúsítanak magatartásukban a csalá­don kívül. A családban uralkodó szellemet és erkölcsöt tükrözi vissza a nagy család, a nem­zeti társadalom is. Ha a családi körben a köl­csönös szeretet és békesség, a hűség és becsü­letesség szelleme az uralkodó, akkor a szíveket a minden szépért és nemesért izzó lelkesedés he­víti és megvetés tölti el mindennel szemben, ami aljas és rút. Ha a mindennapi élet tisztes és erényes, akkor minden törekvése az erkölcsi szépre és jóra irányul. Ha nem hiányzik a ne­mes egyszerűség és józan takarékosság szel­leme, ha a családi légkört a szelídség és aláza­tosság lelkének jóleső fuvalma lengi át, ha a család feje és szíve bölcsen végzik kormányzó tisztüket: akkor a családból egészséges, erős­lelkű és szilárd jellemű nemzedék lép ki a nyil­vános életbe és akkor jóreménységgel várhat­juk hazánk boldogulását és bízhatunk, hogy visszaszerzi a régi határokat. A beteg család. Míg az a nemzedék, amelyet a családi kör­ben a tudatlanság, durvaság és önzés- vesz kö­rül, amely nem lát, nem hall soha mást, mint aljasságot és erkölcstelenséget s naponkint le­heli be sekélyes és erkölcstelen álkultúra rot­hadt levegőjét: az maga is e sötét hatalmak romboló befolyása alá kerül és jelleme ezek sze­rint alakul ki. Az ilyen családból csak ér­zésben durva és szeretet nélkül való, önző, gyenge erkölcsű, minden szép és nemes iránt érzéketlen, minden jóra alkalmatlan és boldog­talan, megbízhatatlan, egymás ellen agyarkodó, egymást megrontó lényeket várhatunk. Olyan nemzedéket, amelynek számára nincs, csak le­felé vezető út vagy hirtelen bukás a nyomorú­ság és romlás feneketlen mélységeibe. A családi élet betegségében rejlik a mai egész emberi társadalomnak, magyar népünk­nek is egyik főbaja. A háború és forradalmak romboló szelleme betört az emberi élet legben­sőbb szentélyébe, a családi életbe is. A kommu­nizmus vagy bármi más jelszó alatt fel-felbuk- kanó, szabad-, erkölcstelen szerelem hirdetése többet árt a családi élet tisztaságának és ezzel együtt a családi boldogságnak, mint sokan gon­dolják. A hosszú háború, sok-sok házastársat egymástól hosszú ideig tartott távol, mialatt nem egy férj szegte meg a köteles hűséget s nem egy feleségnek kellett félelemmel és arc­pirulással férje visszatérése elé tekintenie. A háború alatt könnyelműen kötött s még na­gyobb könnyelműséggel felbontott házasságok, a háborút és forradalmat követő nehéz megél­hetési viszonyok kimondhatatlanul sokat ártot­tak a házas- és családi élet szentségének és tisz­taságának. Ennek helyreállítására fordítsátok legfőbb gondotokat, magyar nők! Ne feledjé­tek, minden szeplőtelen, tiszta és boldog család egy-egy szilárd alapkő hazánk jövendő újjáépí­téséhez, míg minden egyes boldogtalan és elé­gedetlen család egy-egy féreg, amely a nemzet fájának gyökerén rágódik s életerejét pusz­títja. Első a saját otthonunk. Vigyázzatok mindenekelőtt a magatok há­zára és családjára. Tegyétek családi tűzhelyete­ket, a szeretet, erény, gyengédség meleg ottho­nává s a boldogság és megelégedés tanyájává. Hatalmatokban áll ez, magyar anyák, mert ti vagytok a család szíve. Amint az emberi test­ben az egészséges vér és élet a szívből ered, úgy a család testében is a tagokat tápláló figyelem, gondosság és szelídség belőletek indul ki, édes­anyák. Bocsássatok ki magatokból egészséges felfogást, jóságot családotok tagjaiba. Legyen családotokban, házatokban uralkodó a tiszta érzés, nemes gondolat és mocsoktalan erkölcsi felfogás. Amint egykoron az Isten angyalai tűzben villogó kardokkal őrködtek a paradicsom bejáratánál, úgy őrködjetek, magyar édes­anyák, az erény és tiszta erkölcs nem villogó, de legyőzhetetlen szablyáival a családi otthon bejáratánál, melyet a jóságos Isten, mint az elveszett paradicsom kicsiny darabját hagyott meg a boldogtalan emberiség számára. Engesz- telés nélkül mutassatok ajtót minden ledér és erkölcstelen szellemnek, amellyel nem magyar törzsökű, internacionális tömegirodalom, mű­

Next

/
Oldalképek
Tartalom