Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-05-22 / 21. szám
1927. május 22. 153 oldal Hegyen épített város hoz is értett. A vallástan nála is jelentékeny helyet foglal cl s egyik főcélja az érzelem nemesitcse pietista szellemben. Nagy gondol fordít azonban a latin és görög, továbbá az anyanyelv, a földrajz és a történelem tanítására is Az alsó osztályokba a mennyiség- tant is bevezeti, viszont a legfelső osztályban már a filozófia és irodalomtörténet kapott nagyobb teret. Dicséretre méltó buzgalomnál igyekezett arra is. hogy német ajkú tanítványaival a magyar nyelvet elsajátíttassa. Módszere pszichológiai alapon épüli fel; igv azt kívánta, hogy az idegen nyelvek tanítása az anyanyelvből induljon ki. A fegyelemben az atyai szigorúság hive volt. Behozta a módszeres értekezleteket is. azonkívül minden egyes tanulóról egyéni lapot állíttatott ki. Mindez iniézkedcsekkel erősen megelőzte korát * Tankönyvei A hallei tauférfiakhoz hasonlóan nagy gondot fordított arra, hogy az addig szokásos diktálási rendszer helyett megfelelő lm könyvek álljanak a tanuló rendelkezésére. 0 maga is irt igen módszeres tankönyveket s ezek oly közkedveltségéivé váltak, hógy ismételten uj kiadásban kellett me.gjch uniók. Különösen nevezetes német nyelven megirt magyar nyelvtana: Der ungarische Sprach- meister oder kurze Anweisung zu der edlen ungarischen Sprache (Pozsony, 172:)), mely Kt kiadást ért meg. A hazaszeretet, ainelv a Prodromus bevezetése szerint nagy földrajzi müvét sugallta, itl is megnyilvánul, amikor bevezetésében meleg szeretettel siói a magyar nyelv szépségéről. Beosztásában a korabeli latin nyelvtanokat követi. Anyagát részben a régibb latin nyelvű magyar nyelvtanokból veszi, függelékül azonban tiz csoport magyar-német beszélgetést is közöl, bogy ezzel megkönnyítse a német anyanyelvű tanulók magyar nyelvi tanulmányait Három kiadásban jelent meg latin nvelvü német nyelvtana is, melyei Németországban is elismeréssel fogadtak. A hazai iskolák használatára átdolgozta még egyebek mellett a Cellarius-féle latin tankönyveket. Iskolája Mindezzel szintén erősen előmozdította a tudományosság haladását Magyarországon Híressé vált pozsonyi iskoláját, »melyet később mint lelkész is nagy figyelemmel kisért, az ország minden részéből keresték fel a tanulók, s nemes törekvéseinek mindenfelé szószólói lettek. Ekkor vált szokásossá, hogy a tanulók tanulmányaik befejezésén* Pozsonyba jöjjenek. Iskoláját oly jól alapozta meg, hogy virágzása halála után is tovább tartott. Nemcsak az ő tanítványai sorából kerültek ki tudós férfiak, hanem • Pedagógiai újításait részletesen ismerteti Marku- sovszky Sámuel a pozsonyi ev. líceum történetéről irt munkájában. a pozsonyi líceum később is a kiváló írók, tudósok, államférfiak egész sorál adta. Hogy csak egy dolgot említsünk, az intézet voll tanítványai közül harmincnál több lett tagjává a Magy. Tud. Akadémiának. * Munkájából minden téren valóban áldás fakadt. Lelke előtt állandóan ott lebeghetett és mindig uj erőt adhatott neki az a gondolat, amelyet utasításaiban oly melegen ajáidotl a tanítók figyelmébe. — Végül buzgón és szüntelen fohászkodja nak, hogy a végtelen irgalinusságu Isten fáradozásaikat, melyeket az ö nevének dicsőségére, az egyház hasznára és az ifjúság jólétére megkezdettek, kegyesen megáldja és magukat ezen felette terhes életpályán nem mulékony. de az örök élei jutalmával buzdítsák a kitartásra és igv hivatásukban Isten segedelmével nyugodt lélekkel járjanak el. Küzdelmes életpályája, melynek kiindulópontja egy zólyommegyei Tahi* 1711) aug 2!)-én bekövetkezett halálával véget ért. Sírja helyén ma Pozsony egyik Icgíorgai- inasabn utcája emelkedik. A neme-» intézet is, amelyet ö emelt Tel és amelyet annyira szeretett, bezárta kapuit. Szemünk elől marinál* eltakarja őket a múlt köde. A tér- és időbeli korlátokat ledöntő filozófiai gondolkodás azonban megtalálja mindkettőt ma is, mint a magyar kulturális fejlődést hatalmasan lovagörgetö és igv a végtelen- séghe ható erőket. A svédországi egyházi viszonyok. A gyakorlati ke reszt vén ségnek 192") évi augusztus második felében Svédország fővárosában megtartott világkonferenciája az egész világ figyelmét ezen protestáns országra és annak egyházi életére terelte. Mini a jugoszláv cvang. egyházkerület hivatalos képviselője magain is részt vettem ezen nagy jelentőségű konferencián s két belet töltöttem Stockholmban, mely idő alatt olt szerzett tapasztalataim alapján a svéd egyházi viszonyokat a következőkben foglalom össze. Mi evangélikusok, kik az S. II. S. királyság róni. kálholikus és görög keleti fcle- kezetei között számban elenyésző kisebbség vagyunk, szinte felemelő, büszke öntudattal gondolunk a lutheránus Svédországra. Hiszen a 410,Out) négyzetkilométer nagyságú országterületen lakó kerek (i millió lakosnak 98 százaléka az ág. hitv. evangélikus egyházhoz tartozik. A római katho- tjkusok száma mindössze 8500 lélek. Metho- disla van 17,405, baptista 60,210 lélek; a svéd vallási szabad» ( freireligiös)) u. n. missziói szövetség tagjainak száma 112,322. * született Ocsován 1684. márc. 24-én.
