Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-05-22 / 21. szám

Hegyen épített város

154. oldal

1927. május 22.

Az egyházi tanra vonatkozólag a svéd egyház a Krisztus evangéliuma és a «meg nem változtatott» ágostai hitvallás alapján áll. A svéd reformátor, Olavus Petri, Witten- berghem: Luther Martion lábainál ült és a svéd egyházat a történelem folyamán is számos barátságos kapcsolat fűzi a szomszédos lutheránus német egyházhoz. Külső szervezetében azonban inkább az anglikán egyházhoz hasonlít s mindkettő az apostoli successiot fenntartotta. — Alkotmánya püspöki; 2500 egyházközségre oszlik, amelyből magára Stockholmra 20 esik t. i. 18 svéd, 1 német és 1 finn anyanyelvű. Az egyház- községek 108 prépostságra 12 kerületre («Stift») vannak beosztva. Mindén hitközségnek van közgyűlése, presbitériuma és iskolai tanácsa.

Néhány csekély kivételtől eltekintve a lelkészválasztás az egyházközségek autonom joga. Itt külön ki kell emelnünk, hogy az egész vonalon előrehaladt nőemancipátio az egyházi életbe is utat tört magának és kivívta a nőknek a letkészváiasztásnál gyakorolt szavazási jogát. A svéd egyháznak van 12 püspöki és 1 érseke Upsaláhan. A püspökválasztásnál a kerület lelkészei és a «domkapitel» tagjai 3 egyénre adják szavazatukat. A legtöbb szavazatot nyert 3 jelölt neve a királynak felterjesztetik, aki ezek közül egyet kinevez. — Az egyházi közigazgatás az alsóbb fokozatokban hasonlít a mienkhez; a legfelsőbb közigazgatási és egyszersmind törvényhozó testület a «k'yr- komőte», a zsinati' közgyűlés, amely rendszerint minden ötödik évben tartatik s amely a mi egy etetnie,s közgyűlésünk és

zsinatunk összekapcsolásából ered. Ezt a király hívja össze. Hatáskörébe tartozik az egyházi törvények megalkotása és az egyházi tanra vonatkozó határozatok hozatala, igy különösen az agenda, bibliafordítás, káté és énekeskönyv ügye. A zsinati közgyűlésen az egyházi és világi elem egyenlő arányban van képviselve. Érdekes cs jellemző azonban, hogy «hivatalból» való tagok csak a lelkészi karból vannak, a világiak mind választás utján nyerik jogukat. Hivatalból tagjai a zsinati közgyűlésnek: a püspökök és a stockholmi pastor prknarius. Választás utján: minden kerületből eg'y-egy, lelki pásztorok által választott lelkesz-képviselő és egy stockholmi lelkész, továbbá az upsalai és lundi theologiai fakultás 2—2 képviselője. A világi képviselőket az országos egyház összes gyülekezetei által kiküldött u. n. «elektorok» választják. A püspöki alkotmány hierarchikus szelleme tehát itt annyiban jut érvényre, hogy a lelkész-képviselők választásába a népnek nincs beleszólása.

Az államhoz való viszonyában a svéd egyház államegyház»-at alkot. Ez ki feje - zésre jut az állami alaptörvény azon intézkedésében, hogy a királynak és az államtanács tagjainak mindig az ág. hit. evang. egyházhoz kell tartozniuk; továbbá abban a tényben, hogy az egyházi törvények megváltoztatásához vagy az uj egyházi törvények megalkotásához a zsinati közgyűlés és a parlament együttes határozatára van szükség s végül hogy a zsinati közgyűlés össze hívása, tárgysorozatának megállapítása s az egyházi törvények szentesítése szintén a király jogához tartozik.

Az istentisztelet központját természetesen aZ any dny el ven tartott igehirdetés képezi s az egyházi pericopákat, amelyek háfom évfolyamra vannak beosztva, igen szigorúan megtartják. A számos lithurgiai elem azon ban, továbbá az isten tisztelet külsőségiéi, a fényes, színes papi ruházat eltér a protestáns egyszerűségtől. Az egyházi szertartások közül a legnagyobb súlyt a konfirmációra helyezik; a konfirmandusok oktatása igen alapos s maga szertartás a svédek legnépszerűbb ünnepélyévé leit.

A svédek jellemét, illetőleg ki kell emelnénk, hogy azok igen müveit és intelligens emberek. Mint germánok magukban egyesítik e faj sajátos vonásait, a komolyságot és józanságot, a szívós kitartást, vas szorgalmat és takarékosságot, emellett előzékenyek és vendégszeretők, bár a mi fogalmaink szeri nt kissé hidegek és ki mérten udvariasak. — Yállási szempontból a svéd konzervatív és misztikus szemlélődésre hajló, az apák hitéhez hűségesen és szívósan ragaszkodik, érte szívesén hoz áldozatot s előszeretettel karolja fel a külmissziót; igy pl 1923-ban a svéd missziói egyesületek bévé* ele meghaladta a 4 millió svéd koronát.

Nagy elismeréssel és örömmel kell továbbá megáilapítanunk, hogy a svéd theo- Iogusok legnagyobb része úgy a világháború alatt, mint már azelőtt is, a németországi protestáns theologusoktól cltérőleg, az evangélium alapján elitélte a háború és a militariz- mus igazolását s a semleges svájci theo- logusokhoz hasonlóan a hegyi beszéd eredeti értelméhez ragaszkodott. A svéd theologüsok a háború és béke s a nemzetközi élet kérdésében az evangélium elvi álláspontját képviselve teljes határozottsággal a nemzetközi békét és á népek közötti szent szolidaritást hirdették és igazolták, tudományos, bibliai alapon. Ezt igazolja a lundi és upsalai theo- logjai fakultásoknak, az upsalai érseknek, sőt magának a svéd királynak a világháború folyamán közzétett többszöri «békcrel- hivása», mely arról ígyőzte meg a világot, hogy a svéd evang. egyház a betlehemi Béke- fejedelem igaz tanitványa.

Es itt különösen a svéd egyház kiváló vezérf érfiára, Söderblom Náthán, upsalai érsekre kell rámutatnunk, aki úgy tudó-