Tanodai hirlemeny 1846-1847
19 Mindkét féléven át, folytonos önmunkálkodás és a munkák nyilvános biráigatása, magyar, német és részben latin nyelven. Hetenként egyegy irályi munka készült. *) E munkákra nézve, szabad legyen a téteményeket imitt jegyzékben megemlíteni. Tudva, mikintehirleményünk , tanárok kezébe is jövend! hadd; ítéljenek felette, de hadd engedjék egyszersmind reménylenem, mikint ők is hasonlót teendenek, hasonló nyilvánítás alkalmával. Egymástól kell tanulnunk, én részemről mindenkitől szeretek tanulni, csak tanítsatok és adjatok jobbat. A tanodáknál kezeltetni szokott tanmódszerek- röl, úgy sem sokat tudunk még; én e célból csuztatám be itlott, legalább osztályomat illetőleg, a tan- módszeri irányt. Az irálynál tehát, mindig feladatott szükséges magyarázat mellett — a tétemény, egy héttel vagy csak egy pár nappal előre; a legközelebbik határidőre mindenki bemutatta munkáját, egyszersmind bírálóját is szabad választás szerint kijelelve, a ki által azt megvisgáltatni kívánná a másik határnapig. A biró elkészítvén véleményét, először ts ajánltattak a bírák állal az ő Ítéletük szerinti jobb munkák, olly- ésollykor a puszta bírálat olvastatott fel előzőleg; azután közetkezék mindig, először egy vagy két ajánlott, ugyananyi nem-ajánlott munka előadása, a biró és a szerző kilépvén a nyiltsikra. Felolvastatik a munka; meghallgattatik az Írott birálmány és azután felkelnek az egyesek és elmondják a hallgatás közbe képezett észrevételeket, mind szerző, mind bírálóra nézve; azután védekezik a szerző vagy felvilágosítást ád vagy kér, utána nyilatkozik még a biró és mind ezek után befejezi a vitatkozást és végvéleményét adja a tanár. Illyképen okulnak egy munkán mindnyájan, gondolkoznak egy tárgyról mindnyájan, és pedig a köztanodának mindig az a feladata, hogy egy legyen a tárgy, de az eszméled és elsajátító felhasználás, mindig különféle lehessen. — Illy eljárás mellett, megtörtént néhanéha, hogy a munkák rögtönözve dolgoztattak a tanítási óra alatt, és, vagy azonnal felöl vast? tott egynéhánya, vagy pedig annak rende szerint kiadatott bírálónak; máskor ismét élőszóbeli irályihevenyészetnek volt helye és erről is bírálati nyilatkozatok. Egyegy félévben, legalább is egyszer olvasott mindenki irályi munkát, de bírálatul háromnál többet, egyegy nem vállalhatott. Cserebirálatnak hely nem adatott. Ezen eljárást — amellyet még részletesben csak külön értekezetben tudnám leírni, igen üdvösnek találám növendékimre nézve. Meg nem említve azonfelül még azt, hogy mind a költészet, mind pedig a szónoklattan mellett, a gyakorlati készülgetés, mindannyi külön irálymunka volt; nem különben a régiségtanulmányoknál, a hol minden egyes tanítás vagy lecke, egyegy külön irálynak tekinthető. — A mi immár a téteményeket illeti, azok az első félévben következők voltak: 1. Barátias levél a tanév megnyitásáról. — 2. Utazási kirándulásnak leírása. — 3. A kezesség, elbeszélés Schiller után. —4. A szüret leírása. — 5. Allegóriái versengés a művészetek között. — 6. Az ember előnyei a többi teremtmények felett: „Os homini sublime dedit, coelumque tueri jussit, et erectos ad sidera tollere vultus.“ Ovid. — 7. A búvár, elbeszélés Schiller után. — 8- Mellyik a temetkezésnek legcélszerűbb módja, régi és újabb korban? — 9. Versengés az emberi öt érzék között.—10. Mi nagyobb vesztesség, nélkülözni a hallás vagy a látás érzékét? — 11. Allegóriái jellemzése a cser-és a fenyőfának— 12. Jellemzése a hegyi és a róna tartománynak és azok lakóinak. — 13. Értekezésre: a bűnös nem kerüli el a büntetést. „Raro antecendentem scelestum deseruit poena pede clau- do“Hor. — 14. Az évszakok jellemzése. —15 Kellemei a vadászélelnek. —16. A harang, allegoriailag Schiller után.— 17. Az életkorok leírása. —18. Aszunemi gyermek, elbeszélés Pyrker sz. hajdan gyöngyei után. — 19. Tűzvész leírása—20. A kincsásó. — 21. A rabnak élete- — 22. A hazai történetnek ismerete , a honszeretetnek legtáplálóbb anyja. — 23. Az ifjú magányszózata az elmúlt gyermekkor felett. — 24. Pályaverseny bányász és hajós között. — 25 Pályaverseny szónok és költő között. — 26. Országos vásári jelenetek. — 27. Egy vasárnap a falun. — 28 Méltó vagy méltatlan volt-e Miltiadesnek halálra büntetése? — 29. A tél örömei. — 30. Példák a fenségesre és ezekből meritett elmélet- — 31. A 9. Musa közti verseny. — 32. Visgálati üdvözlő beszéd. — 33 Gondolatok Kazinczy Fér. sírján. — 34. A karácsony estvéje mint keresztény családi ünnep. — 35. Gondolatok Sylveszter estvéjen, az év utolsó napján. — 36. Elmélkedési összehasonlítás a hellenek és rómaiak istenregéi között. — A második félévben: 2. Visszapillantás a múlt félévre és előrepillantás a jövő tanfélévre. — 2. Elégséges-e a miveltségre csak egy nyelvnek tudása? — 3 A zenészét és az ének hatalma. — 4. Egy tréfás életleirás. — 5 Magányszózat az 50 évig nádorkodolt fens főherceg elhunyta felett. — 6. Alföldi pásztori jelenet, vagy az alföldi pásztornak élete. — 7. Téli tájkép leírása. — 8. Regék a régi magyarok vallásából. — 9. Mi befolyása lehetett az erkölcsre a régi remek _ nemzetek e vallásszokásának, miszerint a kegyeletek sértőjét az istenek boszujára bízták? — 10. Életveszélyböli menekülésnek valamelly feltűnő példája—it. Beszélgetés a városi és falusi életről és egyiknek amásik feletti előnyei. — 12. Mellyek voltak a régi Görögök és Rómaiak szent és regés élőfájai és általában növényei és mi jelentésben használtattak? világosittassék példák és idézetek által. — 13. Beszéd elhunyt ilju barátunknak a sírján. — 14. Mireébreszszen és intsen minket a tavasz jötte? — 15. IH-ik Endre vagy az utolsó Árpád. — 16. Jótékonyság és könyörületnek nemes példái. — 17. Visszapillantás magyar hazánk múltjába a Kelen vagy Gellert-hegyröl. — 18. Tan - és erkölcsi mesék. —19. Pásztori dal, Virgilius utánzata szerint. — 20. Azó római rabszolgának eszmélkedése a maga és Róma sorsa felett. — 2l. Népies tündérmese. — 22. Leírása a kirándulásnak az ó-budai római romokhoz. Mi tanítást meríthetünk a római régiségnek nagyszerű emlékmaradványaibol ? — 23. Leírása régi várnak, vagy varrege. — 24. Hunya- dy László, versben. — 25. Tréfás párbeszéd. — 26. Micsóda segédtanulmányok kívántainak a történet3*
