Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936

Povázsay L.: A 993. Bornemisza Gergely kiscserkészcsapat története

1934 VI. kó 26-án indultunk el az diósgyőri tanyázásunkra. Az összes szülők kikísértek bennünket. Ki sírva, ki mosolyogva intett víg nótától hangos vonatunk után. A felejthetetlen 8 nap boldog emlékeivel VII. hó 8.-án érkeztünk haza. 1934, X. hó 14-én mi is kivonultunk Debreczeni Ferencnek, a kerület néhai kiváló ügyvezetőjének síremlék-leleplezésére. Síremlékére a csapat nevéhen koszorút helyezett a csapatvezető. Karácsony heté­ben a gondosan előkészített jótett hét eredményeként felkerestünk két sokgyermekes családot és elvittük nekik ajándékainkat. A Jugoszláviá­ból kiutasítottak részére is küldtünk egy csomagot Budapestre, melyet fiaink jószívvel, cserkészlélekkel hordtak össze. Povázsay László cserkésztiszti vizsgát tett, melynek alapján az 0. I. B. őt végleges kis cserkész csapattisztként igazolta. 1935. IV. 6-án II. Rákóczi Ferenc halálának 200 éves évfordu­lóján gyászünnepélyt tartottunk, melyen a csapat vezetője beszélt an­nak jelentőségéről. 1935. VI. 1-én volt az évvégi cserkészünnepélyünk igen szép erkölcsi és anyagi siker mellett. 12 fiúnak tudtunk az ünne­pély bevételéből tanyázási segélyt nyújtani. 1935. VI. 24—VII. 5-ig volt a második diósgyőri tanyázásunk. E tanyázások értéke felbecsülhetetlen. Szállást Diósgyőrben az ev. isko­lában kaptunk. A diósgyőri lelkész Moravcsik Sándor nt. ur és a diós­győri tanító Korossy János igazgató úr, kik nemcsak táborhelyet ad­tak nekünk, hanem a szó magyaros értelmében házigazdáink is voltak, akik mindenben segítettek bennünket. Mindkettőnek szerető szívünk hálás köszönetét tolmácsolom ezen az úton is. 1935. szept. 1. óta nyugalomba vonult iskolánk kiváló tanítója Földes Elek. Bár ő nem kapcsolódott bele csel készmunkánkba, de mindig megértéssel és szeretettel kezelte azt és hacsak tehette, támo­gatott. Cserkészszívünk egész melegével kívánunk neki istenáldotta pi­henést. Tisztelgő kézzel búcsúzunk tőle. Földes Elek helyét iskolánk­nál Jung Sebestyén tanító foglalta el, aki teljes odaadással szentelte magát a cserkészmunkának is. Legyen munkáján Isten áldása. Ez évben is — a Cserkészszövetség utasításai szerint — megren­deztük a „jótett hetet". A cserkészszívre jellemző, hogy dacára a sú­lyos gazdasági viszonyoknak, igen sok ruhát és tüzelőanyagot tudtunk szétosztani egy külsőségi el. iskola szegény gyermekei között. 1936. I. 31—II. 2-ig kíscserkészvezetői tanfolyam volt, melyen részt vett Jung Sebestyén vezető. A tanfolyamon előadást tartott Pová­zsay László: „A cserkészmunka korszakai“ címen. Most készülünk avatási és évvégi cserkészünnepélyünkre, valamint a nyári tanyázásra. Csendben, mondhatnám események nélkül folyik egész éven át a a cserkész munka. A munkában Bornemissza Gergelyt, kiről magát a csapat nevezi, nevét, életét, ki harcban igazi apródi magatartást tanú­sított, állítottuk példamutatóul apródjaink elé. A hazafiasságot a haza­has ünnepélyekkel, ápoljuk, fejlesztiük. Téli hónapokban gyakoroltuk a madárvédelmet, minden reggel más-más hozta az aznapi madáreleséget. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom