Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936

Ötven év létszámhullámzása

így dolgozunk mi csendben. Tekintetünk állandóan felfelé néz, onnan várja az erőt a továbbiakhoz. Legyen áldott a magvetés, teremjen gazdagon jó gyümölcsöt,

Povázsay László, kíscserkész-parancsnok, tanító.

10. ÖTVEN ÉV LÉTSZÁM HULLÁMZÁSA.

Ötven év tanulói létszám-hullámzása magában mit se mond, de ha a megfigyelő felkutatja a létszám mozgalmak okait, akkor látja, mi okozta a hullámhegyeket és völgyeket; megszólalnak a számok.

Első megfigyelésünk: nem csupán belső, külső okok is beleszólnak a létszám-változásba.

1886.-tól 1891.-ig emelkedik a létszám 48-ról 90-re. Három

helyettes tanítónő és káplántanítók alkalmaztatása fokozatosan leszállítja a létszámot 77-re (1892-93 ), Kézdi és Hollós távozása (Plachta, Top- scher) egy nívón tartja; állandó erők jutnak az iskolához: Polster és Keller, a létszám felszalad 102-re (1895-96.) majd az V-VI. leányosztályok megszüntetése elvisz átlag 8-9 tanulót s vele az alsóbb osztályokba járt testvéreket (91, 84, 91, 78, 74). Újra tanítóváltozás (1903-905.), a létszám 108, 106-ra fut, de az osztatlan fiú-leányiskola részben osztott vegyesosztállyá, I-, II, III-IV. alakulása, délelőtti tanítás, vándorlás az építkezés miatt (1906-907.), a mühelyi áll. elemi iskola megnyitása, újra leszállítja a létszámot 95, 89, 92-re. Az új tanterv. slöjd, tanítók állandósága felemeli a tanulók számát 111, 115. 122-re, hogy azután

mindig 100-on felül maradjon. Az egyik tanító hadbavonuíása újra érezteti hatását, (három helyettes tanítónő négy év alatt), de azután a legnehezebb években (1918-19, 1919-20.-bán) felülmegy létszámunk a 150-en. S így marad 150-144 közt mozogva. 1926-tól helyettes tanítónő működött, az érzékeny mérleg lefelé mutat. Lásd az I. és II. osztály létszámkülömbségét (44-ről 32-re 40-ről 28-ra 40-ről 28-ra). A pénzbőség idején állandó a létszám, de a gazdasági legyengüléssel • párhuzamosan száll a létszám. Az idei I. osztály 41-es létszáma már bíztató a jövendőre.

Második megfigyelésünk: evang. tanulóinkat teljes számban sose tudtuk beiskolázni. Debrecen óriási elterültsége, evangélikusaink szétszórtan élése a külsőségeken és nagytömegű vegyesházas élete, mind közrejátszik, hogy gyermekeinket a lakásukhoz legközelebb levő ref., majd a külsőségeken alakult állami elemi iskolába íratják be.

E külsőségi evang. családok, ha a Felvidékről, Szepességről, Dunántúlról származtak, mind evang. iskolába hozták gyermekeiket, az erdélyi (nem szász) az alföldi származásúak inkább viszik idegen iskolába gyermekeiket.

Úgy látszik, amazok mélyebb szülőföldi tradíciót hoznak maguk38