Elefánty Sándor: A Debreceni Evangélikus Elemi Iskola ötven éves története 1886-1936
Az iskola első évtizedei
így emelkedik iskolánk Debrecenben, az „iskolák városáéban az elsők közé. Mustármag lesz, kelesztő, kultúra-nevelő intézmény, világossága emelte a debreceni kultúrát, fénye összefonódott a testvéridé- zet négy évszázados evangéliumi fényességével. Hogy milyen szívósággal éltek, áldoztak eleink iskolánkért, mutatja az egyház 1905. évi költségvetése Eszerint 1283 K-át illeszt be a iskolára, hozzáad a Filléregylet 800 K-át, így 2,000 az iskolahozzájárulás összege. Méltó elődeinkhez. S ezt az áldozatot olyan természetesnek találták, hogy gyűléseiken zokszó se hallatszott a nagy iskolai kiadások miatt. Akkor 2000 K, ma 2000 P az egyházi hozzájárulás mértéke az iskolai kiadásokhoz. Akkor két osztálytanítóért 2000 K,ma négyért 2000 P. Az iskola 1886. december 23-án mutatta be első nyilvános munkáját, megrendezve Debrecenben az első karácsonyfa-ünnepélyt. Ezt az ünnepet Materny Lajos kezdeményezte először Debrecenben. Az Evang. Filléregylet áldozatkészsége teremtette elő a tátrai fát, a szegények felruházásához szükséges holmikat, az iskola két tanítója tanította be a szép ének- és szavalati számokat. A kéthangú dalok, a jellegzetes karácsonyi dalok, a gyertyák fénye, az ajándékok sokfélesége maradandó érzéseket nevelt a lelkekben: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre !“ — mondta Jézus s azóta 50 éven át mindig kigyul a szeretet fája templomunkban 46 éven a Filléregylet, 4 év óta a szülők áldozatából. Elindulnak a szeretet angyalai, hogy felruházzák az elhagyottat, az éhezőket megelégítsék, hogy leolvasszák a lelkekről a gyűlölet jegét. Ennek az ünnepnek nevelő értéke lassan megmutatkozott Debrecen további életében : a tanítványok serege elterjesztette városszerte s ez a hatás ma is épít, nevel, mélyít, szíveket, lelkeket. Az első iskolai év munkájának folytonosságát megszaggatta a himlőjárvány pusztítása. Még az egészségesek se jártak iskolába. így védekeztek a himlőjárvány ellen, nem lévén kötelező a védhímlőoltás. Az első év vizsgái eredménye így is bíztató volt. Az egyház és az egyházmegyei jelentések elismeréssel nyilatkoztak tanítóink működéséről. Év végén Kézdyt is, Hollóst is véglegesítették állásukban évi 400 frt fizetéssel és 100 frt. lakbérrel. A szülők érdeklődése az iskola iránt oly nagy volt, hogy a második évre a tanulók száma 48-ről 78-ra emelkedett. (29 fiú 49 leány,) Ebből 43 az evang. (előbb 35), 35 a másvallású (előbb 13) Az izr. val- lású tanulók nagyszáma is feltűnő, 5-ről 16-ra, pedig a státusquo hitközség iskolája is új volt, 1886-ban alakult. Az 1889-890, iskolaévben 11 gyei több, 89 tanuló iratkozott be, (46 fiú, 43 leány), ebből 39 az evang., 50 a másvallású, köztük 24 az izraelita. Ettől az évtől megnyílik az V. leányosztály 6 tanulóval. Az I—VI. fiúosztályt Hollós István, a IV—V. leányosztályt Materny Lajos vezeti félévig, azután Kézdy veszi át az I—III. osztályhoz a IV—V. osztályt is. Ebben az iskolai évben már az egyház Miklós-uica 3. számú saját házában, az átalakított földszintes iskolahelyiségbe költözik iskolánk. Akkor épült templomunk is. Itt négy helyisége volt iskolánknak. 9
