Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 1. A pesti evangélikus gyülekezet magalakulása

nők. A diák két évet töltött egy osztályban. Amíg a tanár az osztály egyik felével foglalkozott, addig a másik felének munkát adott.

Az osztályok mellett, illetve közelében voltak a tanítók lakásai, ezért családias kapcsolat alakult ki a tanulók és tanítók között.

1818- ban megtörtént a fiúk és lányok különválasztása. A leányosztály szervezését a gyülekezet nőtagjai kezdeményezték. Gyűjtést indítottak, hogy tanítót tudjanak alkalmazni. Az adakozás már 1816-ban megindult Hermina főhercegnő fővédelme alatt, b. Wenkheim-Rosenberg Sarolta, Bogsch- Krausz Erzsébet és Liedemann Mária támogatásával. 1817-re 20 000 forintot gyűjtöttek össze. A különválasztás után a fiúosztályban megkezdődött a latin nyelv oktatása, mint a gimnáziumi oktatás első lépése.

Az 1821-es püspöki látogatás leírta, hogy az iskolának Hoffmann a rektora, Beleznay grófné és Horváth Jakab adományából volt könyvtára. Ezt követően magánszemélyek támogatták adományaikkal a könyvtárat.

1821-ben megnyílt a III. fiúosztály, az iskola kisgimnáziummá vált, ekkor még a latin fakultatív tárgy volt. A gimnáziumi oktatás beindulását Fuchs Christián nemes iskolabarát támogatása tette lehetővé. (1817)

1819- ben Budán elemi osztály nyílt Mária Dorottya főhercegnő áldozatkészsége nyomán. Az első tanító: Kocsik József volt.

1821-ben nyílt tót elemi iskola a külvárosban. (Régen Ötpacsirta, később Eszterházy utcában lévő Fiedler-féle házban.) Első tanítója: Ma- tejkovszky Sámuel. Mindkét tagiskola a pesti iskolához tartozott.

Az iskola hamarosan szűknek bizonyult, ezért 1822-ben második emeletet építettek rá (a Deák térre néző oldalon). A hátsó és középső udvari szárnyban újabb tantermeket alakítottak ki. Az építkezés 42 823 forintba került, amelynek nagyobb része adósság volt.

A kétemeletes iskolaépület

13