Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 2. A gimnáziumi oktatás megindulása 1823-tól

Az iskola igazgatását a gyülekezet az iskolai „tanácskozmányra” (conferenz) bízta, melyben a tanfelügyelő elnöklete mellett az összes tanítók, az iskola barátai és ápolói jelenlétében minden héten kétszer, háromszor tanácskoztak az iskola külső és belső ügyeiről. A felügyelő a tanítási órákat is szorgalmasan látogatta. Év végén az osztályok tanulói a meghívott egyházi vezetők és a vendégek előtt vizsgát tettek.

A tanárokat az egyház alkalmazta, az új tanárt a templomban mutatták be, s végleges alkalmazásuk előtt székfoglalót tartottak.

Az iskola szerkezete a következő volt:

I. évfolyam elemi (együtt a lányok és a fiúk)

leányosztály a nagyobb lányoknak

II. évfolyam grammatikai (I-II.osztály)

III. évfolyam syntaxis (I-II. osztály)

A gimnáziumban végzettek a magyar királyi egyetem bölcsészeti osztályában folytathattak tanulmányokat, a többiek kereskedelmi pályára léptek.

Az iskolát 1822-45 között az evangélikus vallású nádorné, Mária Dorottya jelentős anyagi támogatásban részesítette.

2. A gimnáziumi oktatás megindulása 1823-tól

1823-tól IV évfolyamot, ún. „humanitás”-i évfolyamot (I-II. osztályt) indítottak 8 növendékkel, amellyel az iskola nagygimnáziummá vált. A fővárosban működő gimnáziumok közt az alapítás sorrendjében a budai katolikus egyetemi (előbb jezsuita) gimnázium (1688) és a kegyesrendi (1711) után a harmadik.

Elődeink olyan iskolát kívántak létesíteni, amelyben az ifjúság szellemi és a testi képességei kibontakoznak, melyben megvan a test és a szellem görögöktől átvett harmóniája a keresztyén elvekkel nemesítve. Az 1830-as években a tanítás nyelve a német, a latin és a magyar volt. A német anyanyelvű tanulók száma egyre csökkent és nőtt a magyar anyanyelvűek száma.

Németül tanulták a hittant, az egyetemes történelmet s részben a számtant. A fő stúdiuma a filológia, vagyis a latin nyelv alapos elsajátítása. Latinul tanulták az ókori történelmet, geometriát és részben a matematikát. Tanultak görögöt is, emellett magas szinten magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, majd földrajzot. A reformkor nagy nyelvművelési és nevelésügyi vívmánya a magyar nyelv ápolása, a nemzeti újjászületés gondolata az iskolai életet is elérte.

14