Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 3. Az I. világháború évei
ját kezűleg írhatták be műveiket az önképzőköri érdemkönyvbe. Ezekben az években egyre gyakoribbá vált, hogy saját műveiket mutatták be. Az érdeklődési terület is bővült, mert az irodalmi előadások mellett a történelmi és természettudományi előadások is egyre gyakoribbak lettek. A kör 1919. február 1-jei ülésén előadást tartott Wigner Jenő VII. o. tanuló - később Nobel-díjas tudós., fiz Arany János Kör 1919. febr. 8-i ülésén Wigner Jenő tanulmánya a relativitáselméletről érdemkönyvi megörökítést nyert. (Az obiectiv aberratio elmaradása. A „nyugvó éther”. Mit értünk azon kifejezés alatt, hogy valamely test „áll”. A speciális és általános relativitáselmélet definíciója. A Lorentz-féle transformátiók. A távolságok megrövidülése. Ezen az alapon a merev testek létezésének lehetetlensége. Ebből kifolyólag az általános relativitáselmélet. A gravitációs erő. A Gauss-féle koordináták. Összehasonlítás a klasszikus mechanika, a speciális és általános relativitás elve között.)” A kör 1919. nov. 28-i ülésén ugyancsak Wigner Jenő Jókai c. értekezésről bírálatot tartott. Wigner Jenő (1902-1995) fizikus a Fasor diákja volt. Az Arany János Önképzőkör tevékeny tagjaként már korán kitűnt matematikai tehetségével, ezért dicséretben részesült. Szülei hálából alapítványt tettek az iskola részére. A berlini egyetemre járt, ahol vegyészmérnöki diplomát szerzett. Németországban és az USA-ban dolgozott. Atomkutatásban vett részt. O a világ első reaktormérnöke. Nobel-díjas, az MTA tagja. 1919. március 21-e, a kommunista forradalom kitörése után, az iskolát államosították. Az egyházi elöljáróság iskoláit a terror hatása alatt átadta a közoktatási népbiztosságnak. Ez ismét tovább adta a fővárosnak, így került a gimnázium a VII. kerületi munkástanács közművelődési és közoktatási bizottságához. A Tanácsköztársaság alatt eltörölték a vallásoktatást. Még az óra előtti imát sem engedték, sőt felbiztatták a tanulókat, hogy jelentsék fel a tanárokat. Az igazgatót felmentették, és egy községi kereskedelmi tanárt neveztek ki helyébe. A tanulók helytelen magatartása miatt (1920-banj 15 tanulót kizártak. Eltörölték az évzárót és az érettségit, ez utóbbit sikerült titokban megtartani, így egy év múlva visszamenőleg érvényes érettségi bizonyítványt tudtak kiadni. 1919. április 27-én a Vörös Hadsereg laktanyának rendezte be az épületet. A katonák a padokat a padlásra hordták, a felszereléseket a szertárakba kellett elhelyezni. Május 6-tól a diákok délutánonként az István úti főgimnáziumba jártak tanulni. Augusztus 6-án a román csapatok lefegyverezték az itt lévő legénységet, fogságba vitték a katonákat, és elfoglalták az épületet. Az igazgató kérelmet nyújtott be Mardarescu tábornokhoz, s pár nap múlva megérkezett 40
