Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 2. A gimnáziumi oktatás megindulása 1823-tól

A tanterem szegényes lehetett. Egy 1825-ös jegyzőköny arról ír, hogy a padokba tintatartókat helyeztek, hogy a tanulóknak ne kelljen otthonról magukkal hozni a tintát, amely sokszor kiborult és betintázta a könyveket és a padot. A következő évben földgömböt és térképeket kapott Kanya Pál osztálya.

1833-ban adományként az iskola rézmetszetekkel gyarapodott, amelyek jeles protestánsokat ábrázoltak. Az egyre fejlődő intézményben szaktanári rendszert vezettek be.

1825-től igazgatói állást szerveztek, melyre Fábry Pált nevezték ki 1825-37-ig.

Fábry Pál kiváló tanár és igazgató volt. Később mint iskolafelügyelő irányította az iskolát. Halála után 12 000 forintot hagyott az iskolára.

1825-től vezettek anyakönyvet - 1841-ig latinul. Az anyakönyv rovatai: a tanulók neve, kora, vallása, nemzetisége, atyja foglalkozása, lakóhelye, hányadik osztályba jár, fizetett-e tandíjat. Ezenkívül az erkölcsi magaviselet osztályzatát és az általános tanulmányi eredményt jegyezték be. A tanulók többségének „apja foglalkozása” rovatába: földbirtokos, ügyvéd, kereskedő, hivatalnok és iparos került.

Ezekben az években működött Stuhlmüller Sámuel, aki Petőfi tanítója volt.

Az éneklés egyre fontosabb helyet foglalt el a gyülekezet és az iskola életében is. A kor szokása szerint a temetésen gyakran tanulók énekeltek, s ezért a kántor előszeretettel kérte el őket az iskolából. Egy alkalomra 15 krajcárt kaptak. (1833) A tanárok persze nem örültek a gyakori hiányzásnak, viszont a szegényebb egyháztagok nem tudták megfizetni a felnőtt énekeseket.

Annak ellenére, hogy a gyülekezetben ádáz nemzetiségi és nyelvi viták dúltak, a nők - élükön Liedemann Frigyes gondnok felesége: Riecke Róza közreműködésével - 1830-ban egy felsőbb leányosztály megynyi- tását érték el.

1837-től Taubner Károly - egy ideig Mária Dorottya főhercegnő lelkésze - lett az igazgató. Irodalmi működéséért az Akadémia levelező tagjává választotta.

Az 1838-as nagy árvíz nem tett kárt a magasan fekvő épületben. Az iskolában, a templomban a zsidó lakosság tömegesen húzódott meg, ahol menedéket és gondoskodást talált. Ezt köszönte meg Lőwy Hermann ékszerész, pesti zsidó hitközségi elnök, amikor hálából díszes ezüst kelyhet ajándékozott Lang Mihálynak, a pesti német egyház lelkészének. A serleg ma az Evangélikus Országos Múzeumban tekinthető meg.

A zsidó hitközség és a pesti evangélikus egyház között jó együttműködés jöhetett létre, mert mindkét vallás hívei németül, illetve németül és

15