Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]
7 nem sokat szenvedett egyházunk történetének egy tanulságos tükörképe 1). Az öt sz. kir. város iskolái az 1546-iki eperjesi evangélikus zsinat határozatai értelmében egységes szervezetet nyertek és mivel a bártfai iskola tanrendszere volt valamennyi között a legkülönb, ezt vette át az eperjesi ev. latin iskola is. A bártfai tanrendszert Stockei Lénárt, a bártfai iskola rektora készítette, akit nálunk méltán praeceptor Húrig ariae-nek is neveztek. Stockei Melanchthonnak legkedvesebb tanítványa volt és tanrendszere mesterének „Visitationsbüchlein"-jében kifejtett iskolaszervezetével nagyjában azonos. E tanrendszer a népet bibliaolvasásra tanította és szoktatta, sőt a biblia eredeti szöA Kollégium történetét megírták: Dr. Vandrák András: Az eperjo3 ker. ág. hitv. ev. Collegium történetének vázlatos rajza Eperjes, 1867. — U. az megelőzőleg angol nyelven is közrebocsátotta a Kollégium történetét „A Short account of the College of Eperjes" címen. Pesth, 1864. 36. 1. Hörk József: Az eperjesi ev. ker. Collegium rövid története. Kassa, 1896. 434. 1. -(LI. — Legújabban a Kollégium négyszázéves évfordulójára jelent meg Gömöry János: Az eperjesi ev. Kollégium rövid története (1531—1931) c. tanulmánya Eperjesen, 1933. 79. 1. — A jogakadémia vázlatos történetét lásd Dr. Horváth ödön: „Az eperjesi ág. hitv. ev jogakadémia múltja és jelene rö. vid vonásokban" c. füzetében, mely Kassán 1886-ban jelent meg. Sok érdekes a jogakadémia múltjára vonatkozó adatot találunk még az „Anyaggyűjtemény a Collegium szervezetének a revíziójához". Eperjes, 1910. Lásd továbbá a jogakadémia kiadásában megjelent „Pomarius Sámuel naplója 1 1 c. forrásmunkát, melyet Frenyó Lajos adott közre. Miskolc, 1936. 58 1. — Végül lásd a jogakad. Arcképcsarnokában megjelent emlékfüzeteket is. A jogakadémÍ3 történetének rövid vázlatos áttekintését lásd ,»Miskolci ev. jogakadémia" c. cikkemben, mely ,Jliskolc" monográfiájának keretében jelent meg Budapesten 1925. 205—209. 11. _ Érdekes részletkérdést fejteget Zsedényi Béla dr. „Az eperjesi ev. Kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége" c. tanulmányában, mely a Miskolci Jogászélet Könyvtárában külön is megjelent (88. sz. Miskolc, 1933. 37. 1.) — újabban megírta a jogászifjúság diákéletét Dr. Nóvák István: Az eperjes-miskolci jogászifjúság diákélete c. alapvető nagy munkájában. Miskolc, 1941. 524 1.
