Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]

6 mester növendékei a városháza tanácstermében Plautus vígjátékát adták elő és ezért jutalomban is részesültek. Hogy világi színdarabot adtak elő, igazolja azt, hogy az erazmita-humanista hatás már Eperjesen is érezhető volt. Iskolaépületet — egy régebbi roskadozó iskola pótlására — 1521-ben építtetett a város jelentékeny költséggel valószínűleg a mal Kollégium helyén, Péter nevü olasz mesterrel. Az emeletes, tornyos iskolában kamarák, vagyis lakófülkék voltak a diákok részére s így valószínű az a feltevés, hogy ez volt hazánkban az első bennlakással egybekötött iskola, az első fiuiriternátas. A városi tanácsbeliek érzékét a műveltség iránt mutatja az a tény is, hogy a renaissance klasszikus irodalmi termékeit kéziratban, vagy nyomtatásban is megszerzik; a városnak és nem egy jómódú polgárnak saját könyvtára van és már a XVI. század elején könyvkereskedő is él Eperjesen. A művelődés ügyének, főleg pedig az iskolaügy fejlődésének hatalmas lendületet adott a reformáció, amelynek tanai itten nagyon korán elterjedtek, még pedig inkább annak lutheri irányzata. Eperjesen már 1531-ben alakult evangélikus egyház, iskolával és tanítóval. A mai Szent Miklós plébánia templom ekkor a némeit lutheránusoké leitt, mert a XVI. század közepe felé a város lakosságának többsége, a tanáccsal együtt, evangélikus volt. A magyar hívek 1637-ben építették maguknak a mai evangélikus templomot. Az eperjesi városi iskola 1531-ben tényleg már evangélikus jelleget kapott és ebből a szerény keretből fejlődött ki fokozatosan az a főiskola, mely a XVII. században kollégiumi szervezetet kapott és a protestánsok üldöztetése idején keményjellemü, acélakaratú és hitükhöz tántoríthatatlanul ragaszkodó evangélikus egyéniségeket nevelt egyházunknak. Az eperjesi Kollégium valójában épen ezért nemcsak nemzetünknek, ha-