Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
II. A hesszeni protestánsak ki- illetve bevándorlása. - b) III.Károly császárnak a kivándorlás ügyében Hesszenben működő megbízottai. A kivándorlás érdekében terjesztett pátensek. A telepítési feltételek.
23 ügynököket az országban. Több rendeletben hagyja meg hivatalnokainak a fejedelem, hogy az ügynököket ne tűrjék meg, hanem utasítsák őket ki. 1723. nov. 1-én a titkos tanács is arra biztatja a fejedelmet, hogy az u. n. „emissarius"-okat ne tűrje meg az országban s figyelmeztesse Falckot, hogy ne küldjön a nép közé ilyeneket, mert nyakon fogja őket csipetni. 1 5) Fulda apátfejedelme 1767-ben is ad ki rendelkezést az olyanok ellen, akik kivándorlásra csábítják a népet. 1 6) A kivándorlás ügyét szolgálták még a pátensek. Hirdetményszerű nyílt, nyomtatott levelek voltak ezek. Maga III. Károly király is adott ki ilyen nyílt pátenseket. Kettőt őriz belőlük a darmstadti volt nagyhercegi levéltár. Az első 1722. márc. 22-én kelt. Ebben a király, ill. császár első ízben adja mindenek tudtára telepítési szándékát s a közös keresztyén érdekre való hivatkozással kéri mindenektől megnevezett megbízottainak támogatását. Egy ilyen pátenst Arheilgenből küldött Darmstadtba Weidner J. L. A. „Centgraf" 1723. okt. 25-én. 1 7) A második császári pátens 1728. ápr. 14-én kelt Bécsben, de Wormsban nyomatták ki. Ez is Németország összes rendeihez és minden lakosához van intézve. Ebben Tokaj vidékének a benépesítése érdekében kér a király 200—300 föld- és szőlőművelésben jártas családot, kiknek különböző szabadságjogokat helyez kilátásba. Most is kéri a kivándorlók számára a jobbágy váltság és tized elengedését. 1 8) E pátensek egy-egy példányát egyes tolnamegyei gyülekezetek. (Mucsfa, Kistormás) is sokáig őrizték az ekklezsia ládájában. Ha vallási vagy egyéb jogaikat veszedelem fenyegette, akkor e császári királyi pátensekre („Kiváltságlevél") hivatkoztak a telepesek. Ezekben III. Károly teljes vallásszabadságot biztosított a protestánsok számára. Az 1728. kelt pátens név szerint megemlíti az ág. hitv. evangélikusokat s biztosítja nekik vallásuk zavartalan gyakorlását s lelkész hívásához az engedélyt. A mucsfai gyülekezet feljegyzéseiben meg van említve, hogy ők III. Károly különös „privilégiumával" telepedtek le. Mária Terézia alatt, mikor sokszor kell különböző címeken megindított 1 5) Hess. Staatsarchiv, XI. fol. 42. és 55. 1 0) Deutschung. Hblätter, 1931. évf., 306—307. 1. 1 7) Hess. Staatsarchiv, XI. fol. 1 8) Hess. Staatsarchiv, XI. fol.
