Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.
Győri templomok
29 netekre kényszeritette a káptalan. A római katolikus püspök és káptalan ismételten vizsgálatot kér a világi hatóságtól arra nézve, hogy joguk van-e az evangélikus lelkészeknek újvároson kívül is működni. Abban az irányban is folyt a vizsgálat, hogy volt-e régebben az evangélikusoknak elemi és felsőbb iskolájuk s ha igen, honnan szerezték azokat? A tanuk azt vallották, hogy az evangélikusok iskoláikat a maguk erejéből alapították és régóta háborítatlanul birtokolják azokat. Arra is van adatunk, hogy 1746-ban Sammer Mihály, 1749-ben pedig Vörös Dániel kanonokok szeretnék kitiltani az evangélikus lelkészeket a belváros területéről. 1744-ben maga a városi hatóság is kezdi háborgatni a gyülekezetet. A templomot és egyéb egyházi épületeket felmérette, megbecsültette s azzal fenyegetődzött, hogy ez egyházi épületekre kivetett adókat akár végrehajtás útján is be fogja hajtani. Ezt azonban a helytartótanács nem engedte meg. 1749. március 14.-én adta ki Mária Terézia a helytartótanács útján azt a rendeletet, amely évtizedekre gyászba borította a győri evangélikusokat. A rendelet bezáratta a templomot, eltiltotta a szabad vallásgyakorlatot, a lelkészeket elmozdította s csak azt engedte meg nékik, hogy magánemberekként tartózkodhatnak a városban. A rendelet a városi hatóságot arra kötelezte, hogy az evangélikus templomot, iskolát becsülje fel és váltsa meg. A városi tanács március 18.-án tartott ülésén hallgatta meg a protestáns templomok bezárására kiküldött bizottság véleményes jelentését. A tanács kimondotta, hogy a protestáns istentisztélet beszüntetéséért az összes győri római katolikus rend köszönetet mond őfelségének. Kimondotta a tanács azt is, hogy mivel az újvárosi római katolikusoknak templomra van szükségük, az evangélikus templom római katolikus templom, a többi épület pedig római katolikus iskola céljait fogja szolgálni. A reformátusok templomából és egyházi épületeiből pedig kórház legyen. A tanács a határozatot közölte gróf Zichy Ferenc akkori római katolikus püspökkel is, aki azt mindenben nagyon helyeselte s elrendelte, hogy Mária Terézia fiának, József főhercegnek tiszteletére és annak emlékére, hogy március 19.-én, József-napkor tartották az első római katolikus istentiszteletet benne, a templomot Józseftemplomnak nevezzék el. Az evangélikus gyülekezet elöljárósága 1749. március 19.-én adta át a templomot ellenállás nélkül a városi tanácsnak. A tanács bizonyságlevelet is adott a gyülekezetnek arról, hogy az átadás
