Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

II. A gimnázium munkája. - 1. A tanitás anyaga

tanítóképző — kombinálása ug-y történt, hogy a tanítóképzősök a saját szaktárgyaik javára fokozatosan felmenttettek egyes, őket kevésbé érdeklő gimnáziumi tárgyak tanulásától, úgyhogy végül már csak a vallást tanulták együtt a gimnázistákkal, mig végre a két intézmény 1907-ben teljesen különvált. Érdekes kísérlet volt a Haviár esperes kezdeményezésére 1864-ben nyitott s 1868-ban megszűnt egyéves teológiai („bölcsészet­istenészeti") tanfolyam. Ezen a nyolc osztályt végzett s papi pályára készülő tanulók tanulhattak megfelelő tudományokat. Ilyesmivel egyébként már a mezőberényi években találkozunk. Oertel lelkész a teológiára készülők számára bibliai magyaráza­tokat, héber és görög n3 relvet tanított s velük teológiai vitatko­zásokat rendezett. Utóbb Vajda Péter a szónoklásra, Ballagi a héber nyelvre, Placskó gyakorlati teológiára oktatott leendő lel­készjelölteket. A zenetanítás mindig kedvelt mellékfoglalkozása volt a hozzáértő tanároknak, a mezőberényi évek alatt is. 1847-ben azon­ban Zvarinyi Lajos tanitó már „egy szélesebb alapon nyugvó zene-tanittó intézet" létesítését kérte. Addig is, mig, az anyagi körülmények többet megengedtek volna, 60 v. forintot utalvá­nyoztak az iskolai pénztárból zongorára, 100 forintot fuvóhang­szerekre. Hajdú László ügyvéd néhány éven át ingyen tanította e két hangszer kezelésére a jelentkezőket. Nagyobb lendülettel indult meg a zenetanítás 1859-ben, amikor nagyobb arányú beszer­zésekkel alapozták meg. A rajztanítás az ujabb időkig nem volt kötelező. Azonban Mezőberényben Skolka, Jankovich, majd Szarvason Peez és Lányi buzgón tanitották, mint melléktárgyat is. 1850-i tanács­ülési jegyzőkönyvben pedig azt olvassuk, hogy akkor Jankó Já­nos rajzmesterré választatott. Nagy sikereket mutatott fel min­den időben a tornatanitás. E tekintetben azonban az 1874/75-i tanév a korszakot nyitó, amikor a tornát minden osztályra nézve kötelezőnek tették s Gotescha Lajos szakképzett tornatanárt alkalmazták. Ez évben rendeztek be tornacsarnokot is; ezt a tornatanár a városi közönség tornáztatására is felhasználhatta, miután a fenntartó neki csak 300 forintot tudott fizetni. A torná­zás pompás kiegészítését nyerték a tanulók az úszás tanulása által; a hetvenes évek vége felé állították fel a Körözsön a gim­názium uszodáját. A felsorolt tantárgyakon kiviil különböző modern nyelvek, meg a gyorsírás képezte még kedvenc studiumait a tanároknak és tanulóknak egyaránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom