Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

I. A gimnázium külső fejlődése. - 3. Áthelyzés Szarvasra. Az iskola hanyatlásnak indul (1834—1843)

közlésével, hogy ki bátorította őket fel erre az egyenes lépésre. A valószínűség amellett szól, hogy a földesuraság, vagyis hogy Bolza József gróf valamilyen bizalmas nyilatkozata előzte meg a szarvasi vezetők kérelmét. Szarvas történetéből tudjuk, milyen lelkes és szerető gazdái voltak a Bolzák mindenkor a községnek. Bolza József gróf, aki a család mindmáig hagyományos erényeinek megtestesülése volt, egész szivével csüggött a község felvirágoztatásán. Egy gimnázium, mely nagy vidék, Békés vármegye egyetlen középiskolája, nemcsak kulturális góccá teszi a községet, de társadalmát élénkíti, sőt a forgalomba jobban belekapcsolja, lakosain anyagilag is segíthet. És végül még egyet: ott volt a tradíció. Ez a község félszázad óta elhivatott arra, hogy magának kulturális szerepet követeljen. Tessedik nagyszabású próbálkozása iskola-székhellyé avatta, az elárvult épület pedig készen várta uj gazdáit. Mindezen körülmények összetalálkozásának volt közös eredménye, hogy Bolza József gróf 1833. jun. 2-án kelt levelében bejelentette, hogy „az emiitett gymnasiumnak Szarvasra leendő alapítására a közlegelőből kivágatandó 280 hold szántó, kaszáló s legelő földet, 25 holdból álló botanikus kertet, két malomhelyet és a megkívántató belső fundusokat rendes óvások mellett kész kiszolgáltatni az uradalom." Az 1834. jan. 7-én kelt alapítólevél* szerint az adomány jövedelmeit az intézet „önbelátása s minden külső beavatkozás nélkül teljes joggal használhatja ... akár a tanítók, akár, de minden vallási különbség nélkül a tanulók javára." A harmadik pont szerint .,a közjó előmozdítása s a nemzeti nyelv kifejlése" a legfőbb rugói ezen alapítványnak, melyet, s ezt sosem szabad felednünk, a katolikus földesurak tettek az evangélikus egyházmegye gimnáziumáért. A földesurak nagylelkű adományát nyomon követte a szarvasi evangélikus egyházé, amikor az 1791-ben 13.000 forintért épített Tessedik-féle emöletes gazdasági intézeti épületet 5000 forintért s kedvező fizetési feltételek mellett adta el az egyházmegyének. Ezek után a fejlődés, legalább anyagi téren biztosítottnak látszott. A jövedelmek a régiekhez képest tekintélyesek voltak (1835-ben a készpénzbeli bevétel 9664 frt. 58 kr., a kiadás 6505 frt. 23 kr.). A mezőberényi iskolaépületet előbb bérbeadták (egy időben 88 frt.-ért, máskor 30 frt.-ért), majd 1843-ban 4000 forintért eladták Blankenstein György grófnak. 1835-ben 1933 forintért sikerült eladni a mezőberényi malmokat s 1836-ban felépültek helyettük Szarvason az ujak. (1837-i jövedelmük 1000 frt. volt). Az ura, * Aláirtak: gr. Bolza József, gr. Batthyány István hitvese szül. gr Bolza Antonia, gr. Mittrovszky Vilmos hitvese szül. b. Sehröffl Maneperg Josefa, gr. Eszterházy Antónia szül. o. Sehr'0ff 1 M.insi-erg."