Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

I. A gimnázium külső fejlődése. - 2. A mezőberényi évek (1802—1834)

Tanév Bevétel Kiadás Maradvány 1803/4 981 frt 30 kr 772 frt 01 kr 209 frt 29 kr 1804/5 1259 „ 37 „ 1073 „ 40 „ 185 ,, 57 „ 1805/6 1047 „ 27 „ 1041 „ 11 „ 6 ,, 16 „ 1806/7 1020 „ 45 „ 1020 „ 43 „ — „ 02 „ 1810/11 2743 ,, 29 „ 2564 „ 52 » 178 » 77 „ 1811/12 759 „ 35 „ 690 „ 33 „ 69 ,, 02 „ 1812/13 712 „ 25 „ 689 „ 10 » 23 99 15 99 1813/14 644 „ 32 „ 631 „ — 13 99 32 .. 1814/15 964 » 21 „ 812 „ 46 „ 151 .. 35 „ 1815/16 3309 „ 52 „ 2322 „ 15 „ 987 99 37 „ 1816/17 7448 „ 28 „ 4350 „ 09 99 3098 9, 19 9, Az 1820-as évek vége felé azonban megismétlődtek, egyre szélesebb köröknek szóltak az adakozásra serkentő felhívások, azt a látszatot keltve, mintha az akkori segélyforrások mégsem lettek volna elegendők. A gyűléseken uj, az addiginál biztosabb anyagi alap előteremtéséről volt szó. Ez a körülmény azonban nem a megrendülést, de éppen a virágzást tanúsítja. Mert közben a tanulói létszám emelkedése (1823-tól 1830-ig: 115, 144, 140, 139, 148, 177, 188, 186), sok nehézség leküzdése mindjobban igazolta az intézet létjogosultságát; az egykori bizonytalanság érzetét egyre inkább a bizalomé váltotta fel s a fenntartók most már tovább-épitésre gondolhattak. A küzdelem megmaradt, de célja változott, a fejlesztésnek. a színvonal emelésének célkitűzése által. Számos adat igazolja ezt a vezetők lelkében végbement változást. így az 1831-i és 1832-i jegyzőkönyvekben nyomát találjuk annak, hogy már a gimnáziummal kapcsolatos „tanító-házat", továbbá alumneumi épületet akartak emelni. 1833-ban azon kérdésre: lehet-e fenntartani az alumneum akkori állapotát, (hogy csupa „beneficiáriusokból" álljon), igennel feléltek, „mert a gymnasiumnak semmi passiva adóssága nincs". Ugyanazon évben Benke György tanári fizetését 100 v. forinttal javitották, azon megokolással, hogy az iskola jó anyagi helyzetben van. Ez utóbbi adat közlésével egyúttal azt a kérdést érintettük, mely az intézet fejlesztésével kapcsolatban a legégetőbbé vált. Nem mondhatjuk ugyan, hogy az akkori tanári fizetések a maiakhoz hasonlítva, alacsonyak lettek volna. Például Skolka igazgató fizetése (300 v. frt., 20 köböl buza, 10 öl tűzifa, egész téli fűtésre való szalma, szabadlakás, a tandíj megfelelő része), csak akkor látszik mostohának, ha nem vesszük figyelembe a pénz akkori vásárló értékét. Tessedik szerint a marhahús fontja 1767 körül 2 krajcár, a bárányé 1"5 kr. s Magda Pál még az 1840-es években is