Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - MÁSODIK KORSZAK. Küzdelem a létért.

— 37 — ványait is megakasztotta a magas kancelláriánál. Miután ezt a Hegyfalusit a földesúr Devecser városából kitiltotta, az egyház a plébánosnak hatalma és befolyása alá került". Ámbár Hegyfalusinak Devecser város polgáraitól bizonyító iratai is voltak, ottani erkölcsös életmódjáról, dacára annak, hogy az alispán felmentette a házasságtörés miatti 40 forintnyi pénzbírság alól, a lelkészek szóval és írásban hevesen támadták. Vázsonyban halt meg. Meghalt a devecseri nagymultú gyülekezet is, egy ember hibájából (1715 körül). (Payr: Eht. eml. I. 276, 278, 279, 290, 291. 1.; László János: A kertai gyül. tört.) (Zala-)ßalsa tanítója 1706-ban Maczkó János. 1725-ben a gyülekezet a kemenesaljai egyházmegyéhez tartozott. (Payr: Eht. eml. I. 270, 372. 1.) Rigács az 1725-iki kemenesaljai egyházmegyei névtárban csak név szerint felemlítve szerepel. Keletkezéséről semmit se tudunk. (Payr: Eht. eml. I. 372. 1.) J{erta lelkésze 1706—1710-ig Szénesi (Szenes) András. Az 1745. évben az egyházkerülethez terjesztett folyamodvány szerint 1721 táján nagy zivatar fenyegette a gyülekezetet. „Mivel a kertai evangélikusok a Mélt. Zichi háznak örökös jobbágyi lévén, ezelőtt circiter 24 esztendőkkel az említett Méltóság három Papot, Tiszttartóját, Ispányait és haiduit reájok küldvén, akkori Predikátorjokat ki akarta üznyi és szokott Exercitiumjoktul avagy devotiójoktul kívánta msgfosztanyi". Az 1725-iki névtár szerint Rotarides Sámuel a lelkész. Tóth-Sipkovits János 1742-ben Németh Mihály szalóki tanítót ordinálta kertai lelkésznek, ki még 1750-ben is itt volt. Ebből az időből való gróf Zichy Imre templomépítési engedélye: „Ezen levelem mellett engettem meg kertai Falusiaknak, hogi tovább is csak épecsek imádkozó házakat, mivel az Templomot, kiben ezelőtt voltak, elvettem tőlök és senkiiül bántások ne legien. Giörött Die 1 xbres 1742. (P. H.) Groff Zichy Imre, m. k." Az elvett templom még 37 évig fennállott a róm. katholikusok birtokában. Nagy jóltevője volt a gyülekezetnek a Zichy-család. Gróf Zichy József, Kerta község földesura, 1740—50 körül a lelkész és tanító számára földeket és réteket ajándékozott, jóval előbb pedig gróf Zichy Imre a lelkész és tanító számára, valamint templom- és iskolafundusnak tágas beltelket adott. Egész 1794-ig a Zichy-család látta el fával is a lelkészt és tanítót. Az oratórium 1743-ban készült el, fából, sövény falakkal.