Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - MÁSODIK KORSZAK. Küzdelem a létért.

— 34 — kátor. 1734-ben „Palotai ágost. valláson levők veszprémi püspök által tilalmaztatnak oratoriomjoknak kőből leendő építésétől". (Veszprém vármegye lt. XIV. köt. 1002. sz.) Az 1735. évi kispéci esperességi gyűlés azt határozza, hogy Ursini Sámuel helyére menjen Palotára Tóth Mihály tamási prédikátor uram (1735—1744-ig). Balog Ádám, a későbbi superintendens következett ő utána (1744—1750-ig), majd 1750—1756-ig Kiss Zsigmond, 1756—1765-ig Nagy István, a későbbi superintendens, 1765—1772-ig Síkos István, 1772—1778-ig Szeniczei Bárány Pál, 1778—1783-ig Horváth Sámuel. Tanítók voltak Fekete Pál után Somorjai Tamás, Tóth Mihály, Paksi Mihály, Köves Pál, Fábri István, Bartók György, 1778—1781-ig Druglányi Pál. Külön ki kell emelnünk a kath. gróf Zichy-családnak a palotai gyülekezettel szemben mindenkor táplált jóindulatát. Bárány Pál lelkész idejében gróf Zichy István maga is készített a templomépítési engedély megnyerhetése ügyében a helytartótanácshoz egy instanciát 1777-ben. A következő évben meg is érkezik az engedély s a veszprémi generális gyűlés által kiküldött Perczel Ferenc főbiró a helybeli kath. plébánossal a templom helyét kiméreti. De egy rovott élete miatt elbocsátott tanító a kath. plébánosnál feljelenti a gyülekezetet, hogy az általa kimutatott pénz nem a sajátja, csak a hivatalos vizsgálatra kérte kölcsön. A főbiró a plébánossal ismét megjelenik és a gyülekezeti pénztár felnyitását követeli. Bárány Pál lelkész azonban ezt megtagadja, a vizsgálatot elrendelő királyi parancsot kérvén. A régi imaház az épülő új templom falai között mindaddig megmaradt, tehát használatban is volt, mig 1779-ben megkezdték a tető-gerendázat felrakását s ezzel egyidőben a régi imaház elbontását. 1780-ban avatták fel az új templomot. (Gyülek. tört.; Payr: Eht. eml. 1.324,326,374, 376.; Hrabovszky: 11, 18, 24, 25. 1.) Fehérvárcsurgóról Tóth-Sipkovits János 1738-iki feljegyzése ezt mondja: Csurgói eklesiában, mivelhogy azelőtt is a mi ekklesiánk volt, de a papok és seniorok nemtörődömsége és hanyagsága miatt átment a kálvinista pásztorokhoz, itt voltak tisztelendő urak Miszlai, Födimesi, utoljára pedig Orbán Péter, vagy más néven Nemeskéri. Ez az utolsó könnyelműen elhagyta az ekklesiát. Ilyen rendelést tettünk tiszt. Démi István Bánki prédikátor urammal, hogy Csurgói Lutheránus embereink tiszt. Mihály (bizonyára másolási hiba, Tóth Mihály helyett) akkorbéli Palotai prédikátor uramnak fizessenek. A volt evangélikus templomot a reformátusoktól 1748-ban a róm.