Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

BEVEZETÉS. A reformáció terjedése, terjesztői

BEVEZETÉS. A reformáció terjedése, terjesztői. Elsárgult levelek, dohos szagú akták vannak kezeim között,, bús-derüs mult emlékeit lapozgatom, sehol semmi adat a gyülekezetek keletkezéséről; a XVI. és XVII. században már bizonyosan fennállott egyházközségek közül egyetlenegynek keletkezési idejét nem tudom biztosan meghatározni. A török had feldúlta az egész egyházmegye területét a Balatontól egész Győrig. Azoknak meg, akik templomokat, birtokokat vettek el a protestánsoktól, érdekében állott-e az esetleges irott emlékek megőrzése ? Majdnem mindegyik gyülekezet történetében olvashatjuk, hogy a templomot, eklézsiaházat, iskolát tűz hamvasztotta el valamikor. Mennyi értékes tanúbizonyság pusztulhatott el a lángokban! Lehet, hogy szép, értékes emlékek kerülnének elő pókhálós, penész-szagú iratokat rejtő ládákból, de nincs, aki felkutassa, vagy bepiszkítsa velük a kezét. A reformáció tanainak befogadására a talaj jól elő volt készítve. Husz János reformációját 1420-ban „a magyarok is már számosan bevették. És már nyilván vallják vala a tudományt". (Pápai Pariz Ferenc: „Romlott fal felépítése". Magyar protestáns egyháztörténeti adattár, V., 133. l.j Száz esztendőn keresztül forrott már a nép lelkében Husz tanítása, amikor Luther tanai is terjedni kezdtek és így termékeny talajra találtak. Legrégibb emlékeink a pápai gyülekezetről szólnak, de ott se annak keletkezéséről, hanem csak a gyülekezet egy-egy munkásáról, annak is inkább csak a nevét említve. Azt bizonyosra vehetjük, — mint Payr megállapítja, — hogy a gyülekezetek nem az ellenreformáció korában, hanem inkább akkor keletkeztek, amikor a talaj alkalmasabb volt a szervezkedésre, tehát a XVI. és XVII. században, Ferdinánd (1526—1564.) és Miksa (1564—1576.) idejében. Pápa 1531, Kádárta 1535, Enying 1540, Felsőörs 1542, Kenese