Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - HARMADIK KORSZAK. A türelmi rendelet után.

— 53 — szerben 1788-ban kezdődött az isteni szolgálat, amikoris engedélyt nyertek a vármegyétől arra, hogy magukat Nagyvázsonyhoz affiliálhassák s ennek lelkésze német és magyar istenitiszteletet tarthatott. 1792-ben lelkészt szeretne hivni a gyülekezet s adakozásra szólítja fel a hiveket. (Ehm. lt. XXIII. 9.) Az 1792. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint „Predikálló Rector, Mikó Zsigmond, 4 Eszt., hogy itt van . . . Exercitiuma 1788 febr. 24". (Ehm. lt. V. 2, 4. 1.) Az 1795. évi egyházlátogatás alkalmával az oskola-mester Ligusin Pál, Eclesia Inspektora Fejér János. „A gyülekezetnek még nintsen különössen épült temploma. Nemz. Fejér Ur Háza a Parochiális Háza". (Ehm. lt. V. 3, 18. 1.) Az egyházközség 1794-ben anyásíttatott, temploma pedig 1798-ban épült. Ugyanekkor volt már iskolája is. 1798-ban Zigán János helyébe Tatai Imre lép prédikátornak. (Hrabovszky, 76. 1.) 1892-től kezdve lelkész-tanítói állás szerveztetett (Ehm. jkv. 38. p.), 1911-ben azonban a közokt. miniszter felhívta a gyülekezetet, hogy a lelkészi és tanítói állást válassza el egymástól. Ez 1913-ban meg is történt, s ekkor külön kántortanítót választ az egyházközség. (Ehm. jkv. 1911 :25, 26; 1913: 10. 1.) A gyülekezet az 1883-tól kezdve itt működött lelkész (egyideig lelkész-tanító), Horváth Dezső idejében szép fejlődésnek indult, anyagilag is megerősödött. A háború utáni idő azonban nagy anyagi válságba sodorta az egyházközséget. Id. Matkovich Pál 1000 forintot hagyományozott a gyülekezetnek. (Ehm. lt. XXIX. 3., XXIII. 9.; Gyülek. tört.) Jljka tanítója 1787—1790-ig Badátzi András. (Hrabovszky: 86.1.) Iskola épült 1877-ben. (Gyülek. tört.) Csékut 1818-ban anyagyülekezetté akart alakulni s Berke Mihály esperes véleményezte is ezt. (Ehm. lt. XIX. 4.) Az 1833. évi egyházmegyei közgyűlés (jkv. 10. p.) azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a gyülekezet a lelkésznek sem megfelelő mennyiségű és minőségű földet, se megfelelő lakást biztosítani nem tud, de meg esetleg erejét felül haladó terhet vállal: az anyásítást nem ajánlja. (Ehm. lt. XIX. 4, XXVII., XX. 2.; Ehm. jkv. 1832:16, 1833:10. p.) A gyülekezet temploma 1823-ban épült. 1833-ban a német isteni szolgálat tartásától az egyházközség elállott. (Ehm. jkv. 15. p.) Pusztamiske 1786-ban nyert engedélyt a vármegyétől iskolaépítésre. (Ehm. lt. XXVII., XVIII. 1.) Az egyházmegyei levéltárban van ugyancsak (XXVII., XVIII. 2.) „T. Vámosy Sáry János Urnák