Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - HARMADIK KORSZAK. A türelmi rendelet után.

— 54 — mesterlak s oskola fundusról szólló örökös adománylevele". Az 1828. évi egyházmegyei gyűlés jegyzőkönyvének 14. pontja szerint „Pusztamiskei Filiális gyülekezet földjeinek és rétjeinek a Földes Urak által tett elfoglalása eránt tett panasszának megorvoslására a Superintend. gyűlésen kiküldöttség neveztetett ki". Nagy jóltevője volt a gyülekezetnek Saáry Jánosné, kinek a tanítói birtok is kö­szönhető. 1910—11-ben építette a gyülekezet templomát. (Ehm. jkv. 1910: 12. p.; 1911 :21. 1.) Devecser protestánsai 1917-ben protestáns fiókegyház alakí­tását vették tervbe s lehetőnek mutatkozott a Prot. Patronage Egye­sület által fenntartott Szeretetház mellett egy protestáns tanítói állás szervezése s így egy protestáns leányegyházközség felállítása. A Szeretetház megszűnése folytán azonban a protestáns filia szerve­zése meghiusult. (Ehm. jkv. 1917:23. p. és 60. 1.; 1918:58. p.) Halimba községben az 1889-ben történt tagosításkor a leendő halimbai evangélikus iskola részére 5 hold 700 D-öl föld méretett ki, melyek jövedelme a halimbai lelkigondozást végző ajkai lelkészt és tanítót illeti meg. Nyilvántartás végett közöljük ezt. (Ehm. lt. XXX. 120.; Ehm. jkv. 1890:5 b, 1891:10, 1893:21, 1894:43, 1895:38, 1896:46. p.) 2alagalsa 1786-ban Zalamegye közgyűléséhez folyamodik, hogy továbbra is Kerta filiája maradhasson. A gyülekezetet a szeg­vári plébános a zalamegyei alispáni hivatalnak adta fel, hogy a párbért a hivek megfizetni nem akarják, kéri tehát annak behajtá­sát. Az 1795. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint: „Az ekle­siának csak árendás Háza vagyon és annak végében egy kis Imád­ság Háza . . . Nagyon szegény a gyülekezet, a Rigátsi al-Filiális jóval erősebb". (Ehm. lt. V. 3, 23. 1.) A gyülekezet 1804-ig mint Kerta filiája szerepelt, ekkor azonban önálló anyagyülekezetté lett. Az ez ügyben kiküldött bizottság jegyzőkönyvének II. c) pontja szerint: „Galsán úgy gondoljuk, hogy a Prédikátor itten lakván, mellette egy kis gyenge Preceptort tarthatna Galsa, Börzsönyiekkel és Hanyiakkal öszve foglalva". (Ehm. lt. XXIV. 5, 19.) A gyüle­kezet első prédikátora, Polgár István, 1790-ben került Galsára, mint licentiátus, „melly kötelességben 14 esztendeig példássan for­golódván, első prédikátornak szenteltetett a Galsai uj Gyülekezet szükségére 1805-ben". (Hrabovszky: 121. 1.) Boor Károly 10 hold földbirtokot adományozott a gyülekezetnek (1874. évi ehm. jkv. 29. p.) Uj iskola 1906-ban épült. (Ehm. jkv. 1907:15, 31. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom